A Győri Lemezárugyár
– A fémjátékok egykori fellegvára
A Győri Lemezárugyár
a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember
20-án vette meg a Magyar Zománc- és
Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A
vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és
gazdasági helyzet miatt.
1924. december 30-án már a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő
monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja
a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok
gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként
több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.
A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de
szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is. Az ostrom
alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak
használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez
nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket,
anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de
nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.
1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe
kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Egy
évvel később már 67-re emelkedett a gyár dolgozóinak létszáma, ám megrendelésük
kevés volt, a munkafeltételek pedig még mindig nagyon rossz feltételeket
kínáltak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért
fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik)
készítésére.
1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es
években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált
gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt,
320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.
A sikeres évek az üzem külsején is változásokat
eredményeztek: új raktár, új műhelyrészek épültek, fürdőhelyiséget is kaptak a
dolgozók a Kálvária úti gyárban. Korszerű emeletes épület létesült, 12 méterrel
nagyobb lett a forrasztóműhely.
FORTEPAN – Gyárépület a Kálvária utcában
A modernizálás mellett azonban a gyár Budapestre való
átköltöztetése is felmerült az iparvezetés körében. A megyei vezetés azonban
kiállt a gyár mellett, és így az a Fémlemezipari
Művek telephelye lett.
Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint
értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik,
motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes
gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén. Mindezeken
túl gyártottak még fémcsomagoló eszközöket, fémkannákat a Tiszavidéki Vegyikombinátnak.
megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója
megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója
Egymillió forintos beruházással javítottak a dolgozók
szociális ellátottságán (öltözők építése), és százzal emelték a dolgozói
létszámot. Az üzem szakmai színvonala is emelkedett, a vezetés képzett
szakemberekből állt össze, és nagyobb figyelmet fordítottak a többi dolgozó
képzésére is.
1965-ben már 200-an dolgoztak az üzemben. Korszerűsítették,
átszervezték a gyár működését, szerszámládák gyártását kezdték el, mivel ekkor
Magyarországom még egyetlen vállalat sem foglalkozott ezzel. Főleg exportra
gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat.
megyei könyvtár – Szerszámosládák festése
Egy újítási tervet is kidolgoztak, amely alapján kézi
anyagmozgatás nélkül tudták forrasztani a kannákat. A játékgyártást is
korszerűsítették, a főleg bazári jellegű játékok gyártását megszüntették, és
átálltak a mechanikus, elsősorban lendkerekes és rugós mechanikus játékok
készítésére.
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Készülnek a csengős mozdonyok
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Mini sportjáték ellenőrzése
Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték
össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt,
majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével.
Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős
kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása. Ezen a linken a
legendás holdrakéta látható, amelyből a fehér az igazi.
1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól
üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri
üzemegysége lett. Terjeszkedni nem tudtak, telepük területe adott volt, a
létszám már elérte az 529 főt, ez csúcslétszámnak számított. Kiterjesztették a
szalagszerű gyártást, amelynek összehangolása nem volt egyszerű, mert a
termékek nagyon széles skálán mozogtak, a játékoktól az exportra készülő
szerszámosládákig. Több saját fejlesztésű gépet helyeztek üzembe, melyek
leegyszerűsítették a munkát, a technológiát.
Az 1970-es évek közepén is olyan pozitív hírekről tudósít a
sajtó, hogy sikeres éveket zárt a Lemezárugyár,
minden évben tartják a betervezett termelési terveket. 1977-ben már hatszáz
dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési
utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. Ezeknek is volt köszönhető,
hogy a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves
termelési érték. Ám sok hasonló üzemhez képest mégis alulmaradt a győri
Lemezárugyár, nem rendelkezett értékes eszközparkkal. Ezért került napirendre a
gyár esetleges megszüntetése is. Közben a magyarországi játékgyártás
átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel járt,
valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével. Az átszervezést több
millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.
1980-ban a győri Fémlemezárugyár
felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A
korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több
szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett
az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként
gyártottak: íme egy 40-szer kisebb Rába kamion.
A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek,
például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot
varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford
Lotus versenyautókat is. Saját
fejlesztésként adták ki a Piramis
nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a
régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es
karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az
áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem
termeltek.
Szalagcímek az 1980-as
évekből:
Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan
játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.
Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a
forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban
a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a
feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.
Lengyel Adrienn
Forrás:
Három igazgatója van,
de nyersanyaga nincs a Fémdoboz Műveknek .In.: Győri Munkás, 1947. szept. 18.
Anyaghitelt, több
megrendelést, olcsóbb szenet kér a Fémdobozgyár. In.: Győrmegyei Hírlap, 1948.
jún. 22.
A győri
Lemezárugyárban. In.: Kisalföld, 1959. júl.26.
Játékgyárban. In.:
Kisalföld, 1963. febr. 16.
Százezer számra
készülnek az apró játékok Győrött. In.: Kisalföld, 1963. nov. 28.
Korszerűsödik a
Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1964. szept. 3.
Játékgyárban igazi a
munka. In.: Kisalföld, 1969. jún. 6.
Fejlesztés önerőből.
In.: Kisalföld, 1971. júl. 10.
Kisalföld, 1976.
dec.22.
Megújul a
Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1977. máj.6.
Játékgyártás a
megújulás útján. In.: Kisalföld, 1981. aug. 5.
Karácsony előtt a
játékgyárban. In.: Kisalföld, 1984. dec. 18.
Rugós csibe,
holdrakéta, flipper. In.: Győri Hét, 2007. jún. 7.
A nem jelölt képek a
szerző saját felvételei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése