Ha két szóval kellene válaszolnom a címben feltett kérdésre,
akkor azt mondanám, hogy igen és nem. Igen, mert már itt van, már életünk része
az elektronikus könyv, és igen, a könyvtári szolgáltatások automatizálására
van igény. Nem, mert az e-book mellett még nagyon is léteznek a papíralapú
nyomdatermékek, és nem, mert egyrészt nem minden automatizálható, másrészt
egyáltalán nem mindenki igényli.
Több cikket olvastam mostanában az Interneten néhány
külföldi könyvtárról: a Texasban
ősszel megnyílt Biblio Techről,
melyben 48 számítógép, 600 e-könyv olvasó, tabletek, laptopok és 10 000
elektronikus könyv érhető el, valamint az
Írországban automatizált könyvtárakról, melyeket januártól a nap bármely
szakában használhatnak az olvasók önkiszolgáló módon, mindenfajta felügyelet
nélkül. Érdekes kezdeményezés mindegyik, bár nem első egyik sem, mert Arizonában már 2002-ben próbálkoztak a
hagyományos könyv mellőzésével, Dániában
pedig immár 150 önkiszolgáló könyvtár működik.
Természetesen egyik irányvonalról sem lehet kijelenteni,
hogy egyértelműen ez a jövő útja, hiszen ez jóval komplexebb kérdés, arról nem
is beszélve, hogy más utak is léteznek. Aki nyitott szemmel jár, látja a
változásokat, melyek körülvesznek bennünket, és amelyekre reagálnunk kell, ha
fenn akarunk maradni. Ez vonatkozik a könyvtárakra is. A digitális kultúra, az
Internet és az elektronikus média elterjedése óhatatlanul magával hozta
olvasási szokásaink, ill. a könyvtárhoz és a könyvtárosokhoz való viszonyunk
megváltozását. Ebből egyértelműen csak annyi következik, hogy ezen
intézményeknek, ill. dolgozóinak meg kell újulniuk, de az nem eleve
elrendeltetett, hogy mi lesz az átalakulás iránya. Ha körülnézünk akár
külföldön, akár hazánkban, láthatjuk, hogy mindenki igyekezett elindulni
valamerre, s ezekből a kezdeményezésekből rajzolódnak ki a trendek, melyek
útmutatásul szolgálhatnak.
Mit mutatnak ezek az irányvonalak? Megjelent az új
információhordozó a papíralapú könyvek és folyóiratok mellett, a technikai
vívmányok beköltöztek a könyvtárakba is, ill. az olvasó emberek egy része már
nem látogatja az ilyen funkciójú intézményeket. Mivel nem vagyunk egyformák,
akadnak olyan könyvtárhasználók, akik üdvözlik az újdonságokat (elektronikus
könyvtár, e-book, önkiszolgáló kölcsönzőpult stb.), és azonnal kipróbálják,
majd használatba veszik azokat; és léteznek olyan felhasználók, akik ragaszkodnak
a régi szokásaikhoz. És vannak olyanok is, akik mindkét magatartásformát
képviselik. Éppen ezért a könyvtáraknak
arra kell törekedniük, hogy minden látogatójának azt nyújtsa, amire szüksége
van. Aki nem akar már elmenni a könyvtárba, annak az igényeit a virtuális
térben kell kielégíteni, vagy valami teljesen más és új dologgal kell becsalogatni.
Aki önállóan akarja használni a szolgáltatásokat, azt meg kell tanítani rá,
aztán békén hagyni. Aki pedig kiszolgálást igényel, annak segíteni kell. Ennek
persze meg kell teremteni a feltételeit. Jóval nagyobb problémának látszik az a
trend, hogy az emberek szép lassan leszoknak az olvasásról…. És itt lép be egy
teljesen más aspektusú jövőkép: az intézmény közösségi tér jellegének hangsúlyozása. Ez nagyon szépen
kombinálható a többi elképzeléssel, és ez itt a lényeg: meg kell találni a
közvetlen földrajzi és társadalmi környezetnek megfelelő, helyes arányokat. És
nem szabad általánosítani. Egy egyetemi könyvtárnak, egy közművelődési
könyvtárnak vagy egy falusi könyvtárnak teljesen más a szerepe most is, és más
lesz a jövőben is…
Egy mondatban összefoglalva: mindkét kezdeményezésnek van
létjogosultsága, de nem feltétlenül a hagyományos könyvtárak helyett, hanem
mellettük; akár külön (ha létezik elérhető közelségben hagyományos könyvtár
is), akár egy intézményben egyesítve az előnyöket.
tmoni
A képek a http://commons.wikimedia.org/wiki/Main_Page?uselang=hu szabad
felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek
készítői. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a
szerzők megnevezésével a következő linkeken található:
2. kép: http://surl.hu/aFcEcJ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése