Április 11-től kapható a Tarandus Kiadó 2010-es Irodalmi Nobel-díj jelöltjénekKözöttünk a folyó című regénye. Az afrikai írópápának is nevezett, 79. életévében járóNgugi Wa Thiong’o 1965-ben írt könyve „ritka tulajdonságokat vonultat fel: visszafogott, okos és érzékeny.” – mondta róla a The Times Literary Supplement, a The Guardian pedig nemes egyszerűséggel úgy minősíti a szerzőt, mint „az elementáris változás páratlan krónikása”.
A Közöttünk a folyó varázslatos, balladisztikus történet. Angolul is őrzi a gikuju (gikuyu vagy kikuyu) nyelv vélhető tömörségét. Szépségről, szerelemről, az élet völgyéről mesél, miközben feleleveníti a legkegyetlenebb törzsi szokásokat. Nem ítélkezik, érteni segít a sokféleség mélyén az embert, önmagunkat.
Kenyában járunk. A soha ki nem száradó Honia folyó mentén, a zegzugos dombvidéken, ahová a fehér ember még nem merészkedett be. Murungu isten az első férfinak és nőnek adta ezt a termékeny földet, ajándékba. A folyó az élet, itt mártóznak meg lányok és fiúk, a felnőtté avató szertartás, azaz a körülmetélés után. Mert körülmetélik, azaz a fehér ember szerint megcsonkítják a lányokat is. A szent liget és az ősi dombok érintetlenül őrzik a törzsek varázslatait és rítusait. Itt nő fel Waiyaki, a látónak tartott Chege fia és a megtérített Józsué lánya, Nyambura. A dombokon túl pedig ott a síkság, Nairobi városa, és a misszió, ahol elítélik a pogány szokásokat.
Nyambura testvére, Muthoni, elszökik az apjától, és önként veti alá magát a szertartásnak, hogy a törzse szokásai szerint nő lehessen. A seb elfertőződik, Muthoni meghal. Waiyaki közben a fehér ember tudását sajátítja el, de csak azért, mert apja arra neveli, akkor győzheti le a fehér embert, ha megismeri. Nagy Tanító lesz, iskolákat épít, élni segít. A dombok felélednek és összecsapnak. Harcol egymással hit és meggyőződés, kereszténység és pogányság, az őslakos és az őt saját földjén megadóztató fehér ember. A fiatalok között szerelem szövődik, de az afrikai Rómeó és Júliának sem jut biztatóbb sors, mint az elődeinek. Vagy mégis? „A föld elcsendesült. Két domb állt egymás mellett, sötétségbe burkolózva. A Honia tovább folyt közöttük, végig az élet völgyén, zúgása a sötét csend fölé emelkedett, hogy Kamenóban és Makuyuban is egészen az emberek szívéig hatoljon.”
Ngugi Wa Thiong’o 2010-es Irodalmi Nobel-díj jelölése kapcsán a The Guardian így fogalmazott: „A kenyai író a legmagasabb elismerést érdemli, művészi teljesítményén felül azért a bátor elhatározásért is, hogy anyanyelvén folytatja az írást”, 2015-ben pedig ismét a három legesélyesebb között emlegették a nevét. A kenyai író, költő, drámaíró, publicista 1938-ban született James Ngugi néven. Kálvinista missziós iskolákban, illetve független anyanyelvi iskolában tanult. Egyetemi tanulmányait Ugandában, majd Angliában végezte, közben különböző újságoknak írt. Első regénye, a Weep Not, Child (1964; Búcsú az éjtől, Európa, 1971) elnyerte az Első Néger Művészeti Fesztivál (Dakar, 1966) nagydíját.
1967-től a Nairobi Egyetem tanára lett, ám 1977-ben politikai okból letartóztatták. A börtönben, vécépapírra írta első gikuju nyelvű regényét, az Ördög a kereszten-t. Emigrálni kényszerült, de az írást az anyanyelvén (is) folytatta, ma a Kaliforniai Egyetemen az International Center for Writing and Translation Intézet vezetője. 2004-ben ismét megpróbált hazatérni, de miután őt és családját is erőszakos támadás érte, visszaköltözött Amerikába. Magyarul eddig két regényét jelentette meg az Európa Kiadó, amelyhez most a Tarandus Kiadó csatlakozott a Közöttünk a folyóval.
A könyv megrendelhető a Tarandus
Kiadó honlapján.
Tarandus Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése