Gyógyszertár az
Angyalhoz: adatok a Mányoki-ház történetéhez
Győr szívében, a Rákóczi Ferenc utca, a Széchenyi tér, valamint
a Gyógyszertár köz által határolt tömbben található az az épület, melyben több
évszázadon át patika működött, egészen 1950-ig. A győriek régebben Patika- vagy Gyógyszertárháznak hívták, az útikönyvek régi tulajdonosaik alapján
Torkos- vagy Mányoki-háznak említik. A ma élők legtöbbje már csak a földszintjén
levő Ofotért üzletre emlékezhet, ma egy bank működik falai közt.
A 16. században Torkos
István városbíró, majd az 1703-as telekkönyv szerint Mányoki Ádám birtokában volt az itt álló lakóház. Utóbbi rokona
volt annak a Mányoki Ádámnak, aki II. Rákóczi Ferenc udvari festőjeként a
fejedelemről több portrét is készített. A művész maga is többször megfordult
rokonánál Győrben.
Fruhmann Antal
1845-ben készített metszetén látható a még egyemeletes épület:
Érdekes módon ezzel a házzal is összefonódott egy ideig az
egykori jezsuita patika története. Az
1620-as években Dallos Miklós
püspök, majd Draskovics György győri
püspökök telekvásárlásai révén a főtér déli oldalára letelepülhettek a
jezsuiták. Ők 1654-ben gyógyszertárat is létrehoztak kolostorukban „Megváltó” néven. A levéltári dokumentumok
szerint ennek első jezsuita gyógyszerésze 1655-től Andreas Pfeuffert volt. Széchényi
György kalocsai érsek és győri püspöknek köszönhetően 1667-ben készült el
az új rendi kolostor, ennek „szeglet teremeiben” elhelyezett patikájukat a
jezsuiták az 1691-es alapítólevél tanúsága szerint nyilvánossá tették. Az addig
csak a folyosóról megközelíthető helyiségre az utca felé is kaput nyitottak.
A rend feloszlatása, azaz 1773 után Joannes Tumler volt jezsuita vette meg a Megváltó patikát, amely az
1770-es években átköltözött a tér túloldalára, a Mányoki-házba. A gyógyszertár 1805-ben Schrottenbach József tulajdonába került, majd Pasperger Antal gyógyszerész lett a tulajdonosa, miután
beházasodott a családba. Némethy
(máshol Némethi) Pál patikus
1854-ben tőle vette bérbe, annak 6 évig volt bérlője.
Győr másik régi gyógyszertára az itt állomásozó nagyszámú
várőrséghez köthető, ebből lett később Győr városi gyógyszertára. 1654-ben „a
bécsi nagyméltóságú hadi tanácstul” „Kresz Károly József gyógyszerész megszerzé
a várőrségi patikát 1000 ezüst forintért.” A konkurencia harc azonban tovább
folytatódhatott, emiatt keletkezhetett III. Károly rendelete 1715-ben. (Forrás:
Szávay: Győr)
A Jogkönyv alapján végigkövethetők a patika tulajdonosai
1773-tól. A korai városi gyógyszertár pontos helyét a dokumentumokból biztosan
nem lehet meghatározni. Egyes kutatók (pl. Nemák Lajosné) feltételezik, hogy a
XVII. században már a Patikaházban volt, mások a mostani Baross úti
gyógyszertár környékére teszik. Annyi biztosan ismert, hogy több
tulajdonosváltás után, 1829. február 14-én, 18 000 forintért Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész vette
meg Buchberg Jánostól. A
Mányoki-házon ma egy tábla található, felirata hirdeti, hogy e házban született
Liezen-Mayer Sándor győri
festőművész. Az ő édesapja volt Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész. Amennyiben
itt is lakott valameddig, a tulajdonában levő városi gyógyszertár valószínűleg
nem ebben az épületben volt.
Valló István
írásából tudjuk, hogy az 1831-es kolerajárvány idején három patika volt a
városban, a fent említett, egykori jezsuita, Megváltó néven – ennek alapítását ő 1630-ra tette –, az 1654-es
alapítású városi gyógyszertár, amely a járvány idején Liezen-Mayer Ferenc
tulajdona volt, valamint az 1767-ben alapított újvárosi Aranysas gyógyszertár.
A negyedik gyógyszertár felállításáról Kovács Pál Hazánk című
lapja számolt be 1847. szeptember 4-én, amely Anwander János jóvoltából a Fehérvári utcában nyílt meg.
Közben Fruhmann Antal
tervei alapján 1850 körül kétemeletessé építették át az egykori Mányoki-házat,
amely Balogh Kálmán földbirtokos
tulajdonába került. A Győri Püspökség acélmetszetén már a megmagasított épület
látható a Nigl-féle kávéház mellett.
Némethy Pál
gyógyszerész – aki Pasperger Antaltól
bérelte az egykori jezsuita Megváltó patikát – kérelmet nyújtott be a városhoz
egy új gyógyszertár alapítására 1860-ban.
Győri Közlöny, 1860.
augusztus 19.:
A város jóváhagyása után az engedély megszerzéséért a
helytartótanácshoz kellett folyamodni, az meg is adta Némethynek a patika
alapítási jogát. Bár első körben a belváros helyett Nádorvárosra adta ki a
működési engedélyt, módosító kérelmek után végül a belvárosban állíthatta fel Némethy
személyi jogú gyógyszertárát.
Győri Közlöny, 1862.
január 12.:
Érdekes módon az újonnan alapított és „ízletesen”
bebútorozott „Angyalhoz” patika maradhatott a régi helyiségében, és a „gyökös”
Megváltó gyógyszertár pedig átköltözött a szemben levő Apátúr ház
földszintjére. (Az egykori Megváltó gyógyszertár később a főtér másik épületébe
is továbbköltözött, míg végül visszatért eredeti helyére, ami akkor már
bencések rendháza volt.)
Győri Közlöny, 1861.
július 7.:
Ráth Károly
levéltáros 1863-ban a Győri Történelmi és
Régészeti Füzetekben megjelent, II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel
kapcsolatos tanulmányában az egykori jezsuita patika költözéseit is megemlíti.
A győri gyógyszertárak történetével kapcsolatban, a meglevő
források ellenére is, még számos nyitott kérdés van, többek közt a névhasználat
körül is. Liezen-Mayer Ferenc a
belvárosban levő, Angyalhoz címzett
gyógyszertárat vette meg, a városi gyógyszertár a későbbiekben azonban már a „Magyar czímer” elnevezést használta.
Ugyanakkor Némethy Pál 1860-ban az Angyalhoz névvel alapított egy új
patikát. (Ezzel talán az egykori városi patika nevét elevenítette fel?)
Az aktuális állapotokat rögzítette az 1876 Legújabb nagy-győri naptár: a szigetivel együtt immár 6
gyógyszertár volt a városban.
Már a saját korában sem volt könnyen áttekinthető a
kialakult helyzet, ezért 1875-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium bekérte
Győr sz. kir. várostól a „Magyar czímer” és az „Angyal című” gyógyszertár
felállítására vonatkozó összes adatot és okmányt, hogy ezek alapján tisztán
lássa a tulajdonviszonyokat. (A Magyar Czímer ekkor a városi, reáljogú
gyógyszertár elnevezése volt.)
Az új „Angyal” tulajának hirdetéseiből megismerhetjük a
korszak „sükeres” szereit is.
Győri Közlöny, 1862.
július 31.:
Győri Közlöny, 1863.
július 30.:
Győri Közlöny, 1868.
február 27.:
Győri Közlöny, 1873.
november 30.:
Némethy Pál
szaktudását a korabeli ellenőrzésekről szóló dokumentumok is megerősítik,
népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Győri Közlöny egyik karcolatában
megjelent, vele kapcsolatos vidám versike.
Győri Közlöny, 1886.
március 25.:
1875-ben az Angyalhoz
gyógyszertár Hagelman Lajos
tulajdonába került, tőle vette meg Keserű
József 21000 forintért.
Győri Közlöny, 1887.
december 1.:
Hölgyek és urak Milleniumi
naptára 1896-os évre:
Keserű Józseftől Keserű
Aladár örökölte meg az üzletet, amely 1940-ben belügyminisztériumi
engedéllyel Keserű József veszprémi
gyógyszerész tulajdonába került.
Imre Béla
újságíró egy cikkében idézte fel a Keserű
patikához fűződő gyermekkori emlékeit, az ablakában látható
piócatartályokat és a Keserű úr megbízásával történő piócagyűjtéseket.
1950-ig, az államosításig volt itt a patika, amikor a
gyógyszerellátás átszervezése miatt kiköltöztették Nyúl községbe. Helyén
Ofotért üzlet nyílt.
Konok Tamás felvétele
az 1960-as évekből (FOTO:FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó):
Utcakép 1971-ből (a megyei
könyvtár gyűjteménye):
2016 nyarán (a szerző
felvétele):
Antaliné Hujter Szilvia
Felhasznált irodalom:
Almási Tibor:
Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona 45/1. Győr, 2007. p. 379-396:
Bogcha-Novák Zoltánné:
A győri „Széchényi” múzeumpatika. In: győri tanulmányok, 5. Győr, 1983. p.
235-245.
Szőgyi G. Vilmos:
Hölgyek, urak Milleniumi naptára 1896-os évre. Győr, 1895.
Imre Béla: A
Mányoki-házban járt Rákóczi festője. „Szellemidézés” a győri belvárosban. In:
Kisalföld, 1997. augusztus 23.
Józsa Alajos.
Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as
évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.
Ladocsi Béláné: A
„várőrségi” patikától a Lenin u. 4. sz. alatti 2. sz. patikáig. Honismereti
pályázat. Győr, 1978.
Legújabb Nagy-győri
Naptár 1876. szökő évre Győr sz.kir. Város és Győr-sziget lakosainak
czimtárával. Győr, 1875.
Nemák Lajosné. Régi
magyar patikák. Bp. Corvina, 1976.
Ráth Károly.: Ii.
Rákóczi György erdélyi fejedelem mozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról.
In. Győri Történelmi és Régészeti füzetek. 1863. 2. füz.
Szávay Gyula: Győr. Monográfia
a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.
Valló István: Az 1831.
évi kolera története Győrött. In: Győri Szemle, 1930. 4-6. sz. 2. közlemény. p.
142-161.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése