Helytörténeti kalandozások 25.

Az Apolló mozi, Győr első állandó filmszínháza

A Lumière testvérek első nyilvános filmvetítését, 1895. decemberét követő évben Győrött is látható volt a szenzációs újdonság egy vándor filmvetítőnek köszönhetően. 1896. december 17-én megjelent egy hirdetés a Győri Hírlapban, mely élő fényképek megtekintését kínálta a volt Jaroschaui sörcsarnokban a Deák Ferenc utca és a Vásártér sarkán.

Az első alkalmi filmvetítést követte a többi az önálló vándor filmvetítők révén, vagy mutatványos társulatok kiegészítő produkciójaként. A szórakoztatóipar új vívmánya sikeressé és kikerülhetetlenné vált, az emberek tömegei találkoztak a valóság mozgó képekkel történő közvetítésének elbűvölő világával. Az 1900-as évek elején a kávéház tulajdonosok az újdonságra nyitottan filmvetítésekkel szerették volna a vendégeket megtartani és számukat bővíteni, és Győr városához fordultak a filmvetítési jog megszerzéséért. Kezdetben két kávéház tulajdonos kapott engedélyt: Váradi Ármin (a Fiume Kávéházban, Kazinczy u. 1.) és Biringer Károly (a Korona Kávéházban, Bisinger park - Vásártér u. 15.).

Hamarosan több kávéházban is megvalósultak vetítések: 1905-től az Elite Kávéházban (Erzsébet tér 1.), a Hungária Kávéházban (Baross u. 23.), a Royalban (Baross u. 37.), a Fehér Hajó kerthelyiségében (Vásártér u. 17.) 1907-től, a Kisfaludy Kávéházban (Deák F. u. 19.) és az Apolló Mulatóban (Bisinger park, azaz Vásártér u. 15.) 1908-tól.

A filmvetítés önálló, új szolgáltatásának ötlete Győrött 1907 tavaszán merült fel: Váradi Ármin kávézótulajdonos kérvényezte elsőként Győr városánál az „állandó jellegű mozgófénykép előadásokra alkalmas pavilon” építésének engedélyezését, de a magas költségek elbizonytalanították. Kérelmét módosította, szeretett volna kabaré- előadásokat is rendezni, az évekig tartó tárgyalás halálával, 1914-ben zárult le. 1908-ban a Steiner és Popper nevű győri cég a Baross úti fűszerudvarukban szeretett volna állandó mozit kialakítani, de ez a próbálkozás is sikertelen maradt.

1908. szeptember 15-én jelentkezett harmadikként Biringer Károly, aki a régi vásártér helyén létesített parkban, a Baross híd melletti részen kialakítandó épület építésének engedélyezését kérvényezte, melyet a város különböző módosítások után végül jóváhagyott. Itt épült fel a későbbi Apolló mozi.

1909. február 16-án Biringer Károly megvette a 16 parcellára felosztott volt állatvásártér egyik részét, májusban pedig elkezdődött az építkezés.

A Bisinger sétány 6. számú épülete 30 méter hosszú, 20 méter széles, sétány felőli része egyemeletes, többi része földszintes téglafalú épület lett hullámlemezes tetőfedéssel. 1909 novemberében kapta meg a használati engedélyt filmvetítésre, kabaré- és varietéestek tartására, de ekkor még rendőrhatósági engedélyt kellett kérni a konkrét rendezvények előtt. Az asztaloknál és a páholyokban összesen 372 személynek jutott hely, állóhelyre nem kaptak engedélyt. Biztonsági vészkijáratokat alakítottak ki, és tűzjelző telefont is szereltettek be az új Apolló-színházba. 1909. december 19-én mint mulatóhely kezdte meg működését, ahol az esti zenés programok mellett reggelente játszottak mozgóképeket aláfestő zenével, vasárnap délután pedig féláras matinét.

1910-ben Biringer a budapesti Uránia helyi képviselőjeként hetente kétszer rendezett belépőjegyes ismeretterjesztő előadásokat, ahol képeket vetítettek. A mozi vezetését Biringer Károlytól öccse, Biringer Tivadar vette át. 1911. november 19-én a mozi vetítőjénél rövidzárlat miatt tűz ütött ki, a nézők fejvesztve menekültek, a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően azonban személyi sérülés szerencsére nem történt.

1912-ben Győr város korlátozta a filmvetítőhelyeket, és a városban csak három mozi működését engedélyezte. 1912. augusztus 17-én három győri mozi- és kávéház tulajdonos konzorciumra lépett, miszerint együttesen tartanának fenn egy állandó, kizárólagosan filmvetítésére alkalmas helyet. Major Balázs az Elite-, Biringer Tivadar az Apolló- és Váradi Ármin a Secessió- és Fiume mozik tulajdonosai az e célra átalakított Apollót jelölték meg a jövendőbeli mozi helyéül. A mozit szintén fenntartó Hungária Kávéház tulajdonosa kárpótlásul 1913 nyarára három hónap erejéig még engedélyt kapott (szerzett jogok alapján). Ebben a konzorciumi megállapodásban szerepelt az a kitétel is, ha második mozira lenne szükségük, arra a Major Balázs bérletében működő Elite Kávéházat fogják használni a tulajdonos engedélyével.

1912. november 1-jén nyílt meg a konzorcium kezelésében álló első állandó mozi Győrött. A közönség kezdeti lelkesedése az év végére azonban apadt, a bevétel a felére esett vissza. Megszokottá vált a mozi, mint szórakozási lehetőség.

A Dunántúli Hírlap 1914. február 1-i cikke:

1919-re már állandó teltházzal játszották a filmeket, és jó hasznot hozó üzletté vált. 1920-ban a konzorcium megszűnt, a mozijogot özv. Biringer Tivadarné kapta meg. A Major Balázs-féle Elite Kávéház mozivá alakítását Popoviči Aurélné Németh Erzsébet kérelmezte a várostól 1921-ben, az átalakításokat Káldy Mihály kőművesmester, építési vállalkozó végezte.

1922. április 1-jétől Győrött már két mozi is működött: az Apolló mellett az Erzsébet tér 1. szám alatti Elite mozgó, melyben 350 szék és 76 páholyülés lett kialakítva. 1924 novemberétől a város vette át az Apolló mozi használati jogát, Biringernével 12 évre kötötték meg a bérleti szerződést, üzletvezetőnek Markstein Dezsőt választották. A mozi azonban korántsem hozott annyi hasznot, mint amennyit a város remélt. Egyre népszerűbb az Elite, ahol jobb volt a gépek állapota, szebb a vetítésnél a kép, és több új filmet is hoztak be. 1925 szeptemberétől mindkettő mozit Popoviči Aurélné Németh Erzsébet vezette. Átalakították, felújították az épületet újabb páholyt is kialakítva, melyről a Győri Hírlap 1925. szeptember 6-i száma tudósított:

1926 augusztusában Győr városa megvette az Elite épületét, Popovičiné bérlőként maradt. Minőségi fejlődés volt, hogy a város 1927 őszén Hahn-Goerz ikergépet vett az Apolló moziba, így már itt is szép lett a filmvetítés képe. Ekkor az Apolló 530, az Elite 430 férőhelyes mozik voltak.

Néha már színes filmrészletek is előfordultak, mint 1925-ben a Halálvölgy vándora és 1927-ben A fekete kalóz című filmekben, de még nem váltak általánossá. A technika fejlődését követve 1929-ben Budapesten már hangos filmeket játszottak.

1930 szeptemberében az Apolló és Elite mozik a némafilmek helyett áttértek a hangosfilmek játszására, mert az új technika úgy elterjedt, hogy a filmpiac a némafilmekkel való ellátást már nem tudta biztosítani. A hangosfilmet lejátszó készülék beszerzésére a város 40 ezer pengő további forgótőkét adott a város mozgóképszínházi vállalatának, mely az Elite mozival működött együtt. 1929-ben az Apolló 8146.90 pengő, az Elite 7185 pengő, míg 1930-ban az Apolló 7744.42 pengő, az Elite pedig 7513.02 pengő bevételt könyvelhetett el.

Győrött 1930. október 8-án az Apollóban kezdődött a hangosfilmek vetítése, az Elite moziban pedig október 23-ától.  A magyar nyelvű film csodája érződött még a Győri Hírlap 1934 szeptemberében megjelent reklámjában is:

1934-ben 25 éves fennállását ünnepelte az Apolló mozi. Erre az alkalomra 40 szelvényes idénybérletet adtak ki, melyet meghosszabbítottak.

Filmjeit ismerteti a Győri Hírlap 1934. szeptember 2-i számában megjelent cikk:

A Győri Hírlapban Biringer Tivadarné és családja nevében ez az értékelés jelent meg 1934. november 3-án:

1935 júliusában Győr városa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.

Ez a szerződés már egy év múlva felbomlott az Elite és az Apolló kezdeményezésére, ahogyan az a Győri Hírlap 1936. január 31-i számában olvasható:

1936. február 21-én tűz ütött ki az Apollóban, de személyi sérülés ezúttal sem történt, mint erről a Győri Hírlap tudósított:

A mozifilmek mellett az aktuális eseményekről a filmvetítések előtt tudósítottak, erre példát a Győri hírlap 1936. október 24-i számában láthatunk:

Ez az időszak volt az Apolló fénykora. Filmbemutatón jelentek meg a kor neves filmes emberei, láthatjuk a Győri Hírlap 1936. október 24-i számában:

A kor neves színészeit is megismerhette a város mozilátogató közönsége, Jávor Pál például 1936 januárjában személyesen látogatott Győrbe:

A második világháború után Vörös Csillag mozi néven működött tovább az Apolló, az Országos Moziüzemi Vállalat részeként. Az addigra már korszerűtlenné váló, 500 férőhelyes mozi nem volt elég a fejlődő győri igényeknek.

1960-ban új, korszerű, 830 férőhelyes szélesvásznú filmszínház épült az Aradi vértanúk útja és az Árpád út találkozásánál lévő saroktelken, amely Rába mozi néven lett ismert. A Vörös Csillag mozi egyre inkább háttérbe szorult.

A városban így aztán évtizedekig két nagy mozi működött párhuzamosan kisebb, klubszerű vetítések mellett. A Vörös Csillag épülete 1976-ban tatarozásra került. Az 1980-as évek végére kialakult a két mozi között a munkamegosztás. A nagyobb férőhelyes Rába mozi monumentális sci-fik, amerikai vígjátékok, krimik és akciófilmek (azaz sikerfilmek) vetítésével nagy nyereséget produkált a Győr-Sopron megyei Moziüzemi Vállalatnak, míg a Vörös Csillag veszteségesen működött: itt művészfilmeket és dokumentumfilmeket játszottak. 1989-ben 20 személyes minimozi nyílt a Vörös Csillag mozi emeletén No-co néven, itt játszották a kortárs filmeket. A rendszerváltozás után, 1990 júniustól Csillag Mozi néven működött tovább a Vörös Csillag. Átalakítást szerettek volna, melyhez beruházókat kerestek, ám a vegetáló mozi 1992 év végén bezárt. A volt Apolló mozi épületében 2002-től a Hajnalcsillag Baptista Gyülekezet imaháza működik.

A nagy versenytárs, a Rába mozi 1999 júniusában zárta be kapuit, épületét átalakították, és jelenleg Richter Terem néven hangversenyteremként működik, épületében a Győri Filharmonikus Zenekar székháza kapott helyet.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Hárs József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri tanulmányok 10. p. 97-128.

Hárs József: Küzdelem Győr szab. kir. város három mozijogáért, 1912-1930. Honismereti pályázat. 1989. 66 p.

Szakál Gyula: Kávéházak, cukrászdák, mozik és vállalkozók. In: Győri tanulmányok 25. köt. Hedonizmus. Győr : Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2001. p.47-54. Mozi 51-54.

Az illusztráció a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Kisfaluy Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap, fénykép gyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvétele.