A győri időszaki sajtó kezdeteiről
Mielőtt az
első Győrött készült időszaki kiadványokról – újságokról és folyóiratokról – szólnék,
szeretném felhívni a figyelmet egy általam különösen
fontosnak tartott érdekességre! Akár véletlennek is tekinthető, de mindenképpen
tény: az első magyar nyelvű újság, az 1780 januárjában Pozsonyban megindult
Magyar Hírmondó szerkesztője, „a magyar újságírás atyja”-ként tisztelt Rát Mátyás
Győrött született 1749-ben. Az viszont már aligha véletlen, hogy 1783-ban a
szerkesztői munkába belefáradt Rát Mátyás e tisztéről lemondván a győri evangélikus
gyülekezet meghívását fogadta el és ide tért vissza evangélikus lelkésznek,
hogy 1810-ben bekövetkezett haláláig még negyedszázadon át szolgálja gyülekezetét,
és egyben szülővárosát is. Az 1780-as években pezsgő kulturális életet élő városról,
a Révai Miklós körül csoportosuló „irodalmi körről” – mely bizonyára vonzó lehetett
a felsőbb tanulmányait a híres „göttingai” (ma: Göttingen) egyetemen végzett
leköszönt szerkesztő számára – itt és most nem szólnék részletesebben (olvashatunk
erről Federmayer István tanár úr kiváló tanulmányaiban); csupán két érdekességet
szeretnék kiemelni.
Az egyik: több
publikáció is utal arra, hogy a piarista szerzetes-tanár Révai Miklós, az evangélikus
lelkész Rát Mátyás és a református prédikátor Szerencsi Nagy István – bevonva
az ugyancsak a városban élő költő és műfordító Rájnis Józsefet is – Győrött 1786-ban
újságot akart alapítani Közhaszonra való levelezés címmel. Bár a terv nem valósult
meg, a három különböző felekezethez tartozó lelkipásztor közös elképzelése
mindenképpen figyelemre méltó! (Egyes vélemények szerint a tervbe beavatott, Győrött
akkortájt gyakran megforduló Péczeli József innen kapta a Komáromban három évvel
később általa megindított Mindenes Gyűjtemény ötletét.) Sőt Federmayer István
kutatásai során arra is talált adatot, hogy a tervezett lap egy „irodalmi melléklettel”
is rendelkezett volna: ez utóbbinak az Amaltéa a Jó Íz és Magyarság gyarapítására
címet szánták a szerkesztők.
A másik: bár
nem irodalmi jellegű, de mégis indult „időszaki kiadvány” ekkortájt Győrött. Az
érdekes tartalmú „sorozat” a Sokféle címet viselte; szerkesztője és egyben összes
cikkének szerzője a Nyitra megyei Sándor István volt, aki az 1790-es években erősen
kötődött a városhoz. A vállalkozás 1791-ben indult útjára: 1801-ig nyolc kötete
jelent meg Győrött, Streibig József nyomdájában; majd 1808-ig további négy
darabja látott napvilágot – de ezek már Bécsben. A változatos tartalmú kiadványok
– melyek főként ismeretterjesztő célzatú írásokat tartalmaztak, de helyet
kapott bennük több magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos írás is – valószínűleg
népszerűek voltak az olvasók körében is; erre utal, hogy az első és a második kötet
második kiadásban is megjelent Győrött, 1806-ban. Bár a Sokféle még nem igazán
folyóirat, inkább átmenetet jelent a könyv és az időszaki kiadvány között, a
sajtótörténeti munkák többnyire az utóbbiak közé sorolják, és hangsúlyozzák
jelentőségét.
Reformkori kísérletek
A fentebb
említett kezdetek után közel fél évszázadnak kellett eltelnie az újabb helyi időszaki
kiadványok megjelenéséig; az 1840-es évek közepéről viszont már több győri újság
létéről is van tudomásunk. Ezek egy része még kézírással készült: főként a győri
jogakadémia hallgatói jeleskedtek ilyen „cenzor nem látta” „kiadványok” készítésében.
Egy – többek által idézett, de hitelesnek mondható forrásból senki által alá nem
támasztott – helyi hagyomány szerint az első tréfás tartalmú kéziratos „újságocska”
címe „Vas Gereben” volt; erről vette volna később írói nevét szerkesztője, Radákovics
József. Azt viszont valószínűnek mondhatjuk, hogy más kéziratos lapok is köthetők
személyéhez: Szinnyei József szerint pl. Radákovics József Két Garasos Tár címmel
is szerkesztett egy „írott lapot”, „mely csípős tréfáiért nagy elterjedésnek örvendett”
– példányt azonban ebből sem ismerünk.
Fennmaradt
viszont a Csarnok című kéziratos lap 20 száma, melyet ugyancsak Radákovics József
szerkesztett – Fürgedy Jenő álnéven. Ezek a számok az 1844. év első felében készültek:
az első száma nem maradt fenn; a 2. szám „Tavaszelő 20-án” készült, míg az
ismert utolsó szám „Nyárelő 20-án”, 24. sorszámmal. Az egybekötött kéziratos
lapot a szerkesztő fia, Vas Gereben László ajánlotta fel 1869-ben – apja hagyatékával
– a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának, egy levél kíséretében, mely az újság
keletkezési körülményeire is utal. E levélből tudjuk, hogy a Csarnok szerkesztője
és írásainak fő lejegyzője Vas Gereben volt, akinek munkáját három társa segítette:
Atády Golub Vilmos, Karácson János, valamint a „Fátyolfi” álnevet viselő Miksits
Imre. Az „Egerszegi” és a „Fürgedy” aláírással jegyzett írásokat a szerkesztő készítette.
A lap főként verseket és elbeszéléseket közölt, az utóbbiakat nem ritkán
folytatásokban; emellett állandó rovata volt a „Győri Világ”, mely a helyi aktuális
eseményekkel foglalkozott – így tartalma nemcsak a megjelenésekor lehetett érdekes,
de hasznos adatokkal szolgálhat a mai kutató számára is.
1844-ben már
nyomtatott újság is jelent meg Győrött – német nyelven. Pitroff Pál kutatásaiból
tudjuk, hogy 1840-1841-ben mozgalom indult a városban egy német nyelvű lap kiadására;
vezetője egy fiatal és kortársai szerint nagyon művelt helyi fűszerkereskedő,
Richard Noisser volt. E mozgalom csak évek múlta, 1843 végén vezetett eredményre;
így 1844 januárjában indulhatott útjára a Das Vaterland című, hetenként háromszor
megjelenő újság, mely alcímében kereskedelmi és szépirodalmi lapként határozta
meg műfaját. Bár az utóbbi lényegesen kisebb teret kapott benne az előbbinél, a
lapban megjelent irodalmi alkotások száma sem elhanyagolható; ezek döntő hányada
azonban a német irodalom részét képezi – bár a második évfolyamtól már a magyar
irodalom értékesebb munkáinak megjelenésére is felhívja a figyelmet a szerkesztő.
A lap indulásakor kedvelt volt a helyi német polgárság körében; népszerűsége
azonban rohamosan csökkent azután, hogy a Vas Gereben által vezetett győri
jogakadémiai ifjúság a farsangi menetben német polgárnak öltözve, „Vaterland”-ot
olvasva és közben gúnyos megjegyzéseket téve vonult végig az utcán – kifejezésre
juttatva ezzel a lap iránti ellenszenvét. Richard Noisser ezért lépéseket tett
a „váltásra”: 1846 legvégére sikerült megszereznie az ehhez szükséges hivatalos
engedélyeket, és alkalmas személyt találnia a szerkesztői posztra – így 1847. január
2-án megjelenhetett az első győri magyar nyelvű nyomtatott újság első száma.
Horváth József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése