Helytörténeti kalandozások 63.

Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.

A 2015-ös karácsonyt várva előző írásunkban már visszatekintettünk az 50 és 60 évvel ezelőtti győri karácsonyokra, hogyan is történt a várakozás akkor, azokban az években, a helyi lapok tükrében.

Elöljáróban elmondató, hogy úgy 60, mint 30 évvel ezelőtt is megírták az újságok, melyek a kedvelt ajándékok, hol szerezhető be szép fenyőfa, a háziasszonyok mit főznek és egyáltalán, van-e karácsonyi hangulat a városban?

II. rész

1975

A 40 évvel ezelőtti karácsonyi készülődést a hatalmas bevásárlások jellemezték. A Kisalföld cikkei részletesen foglalkoztak azzal, hogy a győri és a megyebeli emberek miből, mennyit vásároltak. Az üzletek naponta jelentették meg hirdetéseiket a lapban gazdag és olcsó árukészletükről.

A reklámok elérték céljukat, az emberek a meghirdetett bronz-, ezüst-, aranyvasárnapokon tódultak az üzletekbe.

A hatalmasnak mondott választék és árubőség hamar megcsappant a Centrum Áruházban, ezért ebédidőre be kellett zárni, hogy fel tudják tölteni a polcokat. Elkapkodták a társasjátékokat, gyermeksíléceket. A könyvesbolt toplistáját Duby-Moundrou A francia civilizáció ezer éve című kötete vezette, hiánycikknek számítottak az indiántörténetek.

A boltok rekordbevételeket könyvelhettek el a karácsonyi szezon után a megyében.

A fenyőfák árusítását 1975-ben még vállalati szinten szervezték a városban, a győri piacra érkeztek a szállítmányok.

Azonban így is hiba csúszott a számításba, a fenyőfa hosszának számításába. A vevők sorra vették észre, persze otthon, hogy nem annyi az annyi. Többet cikkeztek is az ügyről a Kisalföldben.

A fenyőhöz nélkülözhetetlen szaloncukorból is jutott végül mindenkinek, miután hatalmas aggodalom kerekedett a lehetséges áruhiányból.

Mindeközben Sopronban csodás karácsonyfadíszeket készítettek, amelyek még az Országház fenyőfáját is ékesítették.

A vásárlási láz nem állt meg az ajándékoknál és a fenyőfánál, az élelmiszerekért is komoly hadjárat folyt az ünnepek előtti hetekben.

A győri háziasszonyok 10 kiló számra vásárolták a sertéshúst, délelőtt 10 órakor már üres pultot talált a későn kelő. Megyei sajátosságként említette a húshelyzetet elemző cikk, hogy országosan is egyedülálló módon nagy mennyiségben fogyott a füstölt áru karácsonykor.

Készülnek a habfigurák a Győr-Sopron Megyei Vendéglátó Vállalatnál:

Hatalmas csomagmennyiséggel, képeslap és levélküldeménnyel birkóztak meg a győri postahivatalok a karácsonyi csúcsforgalomban, hogy mindenkihez időben megérkezzenek az ajándékok, jókívánságok.

Az 1975-ös karácsonyi hangulathoz Győrben hozzájárult a Szabadság téren (Városház tér) felállított óriási karácsonyfa, és díszkivilágítást kapott a Lenin (Baross) út.

A Kisalföldben pedig megjelentek a céges karácsonyi jókívánságok, melyek a tíz évvel ezelőtti számokban még nem szerepeltek, de a háború előtti idők kiadványaiban általánosak voltak.

A kivilágított győri belváros:

1985

A 80-as évek közepén már természetesnek vették az emberek, hogy a bronz-, ezüst-, aranyvasárnapokon be tudják szerezni a titkos ajándékokat. Nagyon készültek erre a győri nagyáruházak is. A Centrum Áruház és az 1978-ban megnyílt Arrabona Áruház fej-fej mellett versenyzett a vásárlókért. Ezüstvasárnap már kora reggel hosszú sorokban vártak a nyitásra a vásárlók.

A Kisalföld korabeli cikkében körbejárta a legjelentősebb üzleteket a Lenin (Baross) úton és környékén, hogy kiderítse, milyen ajándékokat keresnek az emberek, 1985-ben mire vágynak a gyerekek.

A Kisfaludy könyvesbolt toplistáját Ken Follett Egy férfi Szentpétervárról című regénye vezette, a hanglemez-boltban a Dolly Roll és az Edda lemezeit vitték, „mint a cukrot”.

A műszaki termékek között az Orion fall, az Infracolor TXT televíziók és az UHER márkájú rádió volt a sláger, amit a világ legjobb készülékeként jegyzett a cikk.

Sokan választottak ékszereket és órákat, a Seiko és a Casio már ekkor elérhető márkák voltak. A győri játékkereskedők, játékosztályok 1985-ben mondhatták először nyugodtan, hogy nincs hiánycikk Lego-ból.

A kvarcjátékok, a kis személyi számítógép áhított ajándéknak számított a nagyobb gyerekek körében. A magyar gyártású játékokat hiányolták a megkérdezett vásárlók, többen felvetették, hogy nem is létezik már magyar játékgyártás.

Aranykapu és Ajándékutca néven új kezdeményezésként a helyi kiskereskedők is a karácsonyi kínálat részét képezték.

A róla tudósító cikk szerint azonban az áruválaszték lehangoló, unalmas képet mutatott, hagyományos piaci termékekkel, melyeknek nem sok köze volt a karácsonyi hangulathoz.

Az ünnep további legfontosabb kellékeiről is szólt egy-egy rövidebb tudósítás. Örök karácsony előtti témákról cikkeztek, mint a fenyőfaárusok, a déli gyümölcs kínálat, a hal mint karácsonyi fő fogás és a postások, akikre az ünnepek előtt hatalmas forgalom várt 1985-ben is.

A Kisalföld újságírói körképben mutatta be az embereket, akik a megyében karácsonykor is dolgoztak, helyt álltak, míg mások ünnepeltek. Ellátogattak a csornai kórházba, a csornai vasút forgalmi irodájába, a győri Shell kútra és a győri Anyás csecsemőotthonba.

Így ért véget a harminc évvel ezelőtti karácsonyi krónika a Kisalföld hasábjain.

Lengyel Adrienn

Felhasznált források:

Kisalföld 1975. évi decemberi számai

Kisalföld 1985. évi decemberi számai

A DRKPMK Helyismereti Gyűjteményének fényképgyűjteménye, aprónyomtatvány tára