Egy győri polihisztor
tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)
III. rész
Erdély Ernő
(1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági
életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság
kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt. Élettörténeténekelőző része itt olvasható.
A tűzoltás, a tűzvédelem és a légoltalom Európa-szerte
ismert szakembere lett, több szakkönyv írója. Publikált a Tűzrendészeti Közlönybe is, melynek 1920-tól 1930-ig felelős
szerkesztője is volt. Írt a tűzoltó eszközök vizsgálatáról, gondozásáról, a
tűzesetek nyomozásáról, a tűzoltás szabályairól, a tűzoltóság megszervezéséről.
A tűzfelügyelők jelentése című, 1926-ban megjelent kötete
felszerelés ajánlataiból:
Baráti kapcsolatot ápolt Széchenyi Ödön pasával, a török tűzoltóság megszervezőjével, akinek
vagy kétszáz hozzáírt levelét őrizte. 1912. október 3-án Széchenyi Ödön pasa
Győrbe látogatott, amikor 300 győri és győrmegyei tűzoltó sorakozott fel
fogadására a vasútállomás előtt.
A Győri Hírlap 1936.
április 28-i cikke:
A Győri Hírlap 1910.
április 8-i cikke:
Részt vett az 1912-es szentpétervári, az 1923-as müncheni,
az 1924-es nantesi, az 1925-ös salzburgi és az 1930-as bécsi tűzoltó
kongresszusokon. Az 1912-es turini világkongresszuson és versenyen a győri
tűzoltók harmadik helyezettek lettek, s I.
Ferenc József koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki Erdély Ernőt. Amerre járt az országban, vagy külföldi útjain a
különböző országok tűzoltó kocsijairól, felszereléseiről, fényképeket
készített; a győri tűzoltóságon őrzik azt az albumot is, ahová ezeket a
fényképeket beragasztotta, feliratozta.
A szakmában nemzetközileg is elismert szakembert több
európai város (Lotz, Hamburg, Konstantinápoly) vezetősége kérte fel
tűzoltóparancsnokául, de ő ragaszkodott szülővárosához, és az ajánlatokat
elutasította.
Győrött a tűzoltólaktanyában tanmúzeumot alapított, amelyben
bemutatta a magyar tűzrendészet fejlődését a legújabb korig. Ennek a
gyűjteménynek egy része ma a budapesti Tűzoltó
Múzeumban található.
A mentőszolgálat és a tűzoltás gyakran együtt jelentkezett
feladatként. Erdély Ernő
elsősegélynyújtó vizsgát is tett, a mentőkocsik a tűzőrségen készenlétben
álltak. A mentőszolgálat önálló szakterület, de itt nagyon fontos volt a gyors
segítségnyújtás, ezért a korai szakaszában ez a szakma országszerte a
tűzoltóság mellett működött. 1928-ban alakult meg az országos mentőszervezet,
de a Vármegyék és Városok Országos Mentő
Egyesületének keretében megalakult városi mentőállomás Győrben sokáig a
tűzoltóság épületében működött tovább.
A Győri Hírlap 1910.
május 28-i cikke:
1932. augusztus 13-16. között Győrött tartották a Magyar Országos Tűzoltószövetség
nagygyűlését. Ekkor avatták fel a tűzoltóság udvarán felállított József királyi herceg, a tűzoltók
védnöke szobrát, Zászlós István
győri szobrászművész alkotását. A nagygyűlésre emlékül fajansz tűzoltókulacs
készült. Az emléktárgyak emblémáját Schima
Bandi győri ötvösművész tervezte. Ezen láthatjuk a Győrre támadó
vöröskakast, melyet megfojt a tűzoltósisak.
Fénykép a Győri
Városi Tűzoltóság gyűjteményéből:
A Tűzoltóság kiállításán
látható a tűzoltókulacs:
Schima Bandi
emblémája, a Győri Szemle 1932-ik évéből:
1936-ban a polgári légoltalom is a tűzoltóság hatáskörébe
került át. Erdély cikksorozatban ismertette a Győri Hírlapban a különböző veszélyeket, felkészülési
lehetőségeket.
A Győri Hírlap 1935.
október 23-i cikke:
Két fiának, Jenőnek és Miklósnak példát mutatva 1936-ban, 55
évesen Erdély Ernő a pécsi egyetemen
irodalomból doktorált. Disszertációja nyomtatásban is megjelent: Szabó
Dezső regényköltészete címmel.
1919-ben elnöke a zsidó hitközségnek, 1930-tól alelnöke.
1940-től elnöke a 12. sz. izraelita egyházkerületnek. A zsidótörvények miatt
nyugdíjazták, 1940. szeptember 1-jével Perédy
István lett Erdély Ernő utóda.
Magyarország megszállása után, 1944. március 19-e után
elhurcolták, majd pár hónapnyi fogvatartás után a győri gettóba került át. Sok
sorstársával együtt Auschwitzban érte el a vég, 1944. június 17-én halt meg.
A sokoldalú, bátor, másokért tevékenykedő, önfeláldozó ember
emlékét őrizzük.
1990-ben a 120 éve alapított Győri Önkéntes Tűzoltó Egyletre emlékeztek a jubileumi
rendezvényekkel a tűzoltók. Ekkor avatták fel a Győr Városi Tűzoltóság épületében elhelyezett mellszobrát, Varga F. András alkotását.
2004-ben Erdély Ernő
fia, Erdély Miklós alapítványt
hozott létre a jeles tűzoltók elismerésére.
2011 májusában Szent
Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepén vette fel a győri
tűzoltólaktanya a Dr. Erdély Ernő Tűzoltólaktanya nevet.
Némáné Kovács Éva
Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: A győri
tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély
Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A
győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság
története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula:
Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep.
In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.
A képek forrásai:
A címlapon a megyei
könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon
található fénykép látható;
A Dr. Kovács Pál
Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;
A Győri Városi
Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk
közlését ez íráshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése