Helytörténeti kalandozások 36.

Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)

II. rész

Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt. Élettörténetének előző része itt olvasható.

A tűzoltással, mely hivatása lett, korán kapcsolatba került. Érettségi után, 1900 novemberében lépett be az akkor 30 éve fennálló Győri Önkéntes Tűzoltó Egyesületbe, itt elméleti és gyakorlati vizsgát tett, és önkéntes tűzoltó tiszt lett. 1905-ben több nagy tűzeset fordult elő, köztük legjelentősebb a Royal Szálloda és a Duna-parti gabonaraktár (elevátor) kigyulladása. Ezek súlyos károkkal és emberáldozattal járó esetek voltak.

Győrött fellendült a gyáripar, egyre több értékes, gyúlékony anyagokkal dolgozó üzem létesült. Mind jobban látszott, hogy a tűzoltóságot és tűzvédelmet önkéntesség helyett a szakszerű, hivatásos, modern eszközökkel ellátott testületnek kellene ellátnia. Erdély Ernő tudta, hogy a megnövekedett tűzveszélyre fel kell készülni, továbbképezte magát. 1906-ban a hivatásos tűzoltó tiszti vizsgát is megszerezte, a győri tűzoltók közül elsőként. Amit tanult, igyekezett továbbadni. Már 1906-ban az előzőeknél alaposabb tanfolyamot tartott tűzoltóknak, a tárgyak többségét ő adta elő.

A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság kiállított tablóképe:

1907-ben a meglévő veszélyforrásokra részletes memorandumban hívta fel a törvényhatósági bizottság figyelmét, itt jegyezte meg: „Ha a Back malomban tűz találna kiütni... a tűzoltóság aligha tudná a mai fogyatékos felszerelés és a malom meg nem felelő berendezése mellett megfékezni”. 1907. szeptember 9-én sajnos valóban kigyulladt és leégett a Back-malom Nádorvárosban, és sok sérült mellett hat munkás és két tűzoltó vesztette életét ekkor. A tragédia hatására a város bizottságot szervezett a tűzrendészeti reformok kidolgozására, és hivatásos tűzoltóság felállításáról döntöttek, melynek kialakításával Erdély Ernőt bízták meg.

A Back malom égése:

1908. november 1-jén az önkéntes tűzoltóság mellett megalakult Győr törvényhatósági jogú város hivatásos tűzoltósága. A kis csapat első parancsnoka Erdély Ernő lett, 12 tűzoltó segítette munkáját. Tudta, hogy a modern tűzoltáshoz nem elég a bátorság, hanem gondozott, élvonalbeli eszközök, szaktudás szükséges. Az oktatást, a gyakorlást, a tűzvédelem megszervezését fontos feladatának tartotta.

A frissen felállt testület napirendjéről a Győri Hírlap 1908. december 25-i számában olvashatunk írást:

A Győri Hírlap 1910. január 16-i számából képet kapunk a tűzoltóság helyzetéről:

A Munkácsy utcai tűzoltólaktanya felszerelését korszerűsíteni kellett. 1910-ben kapta meg a hivatásos tűzoltóság a még 1908-ban megrendelt gőzfecskendőt. 1917 végén két autófecskendőt is beszereztek. Erdély jól ismerte kora élvonalbeli tűzoltó módszereit, eszközeit, és igyekezett korszerű felszerelést biztosítani a győri tűzoltóságnak.

Megérkezett a gőzfecskendő (Győri Hírlap 1910. május 28.):

Gőzfecskendő (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

A tűzoltólaktanya udvara (képeslap a megyei könyvtár gyűjteményéből):

A tűzoltólaktanya udvara (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

A tűzoltólaktanya (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

Győrnek ajánlott autófecskendő:

A tűzoltólaktanya 18,3 méter magas négyemeletes mászóházzal bővült, melynek az első emeletén a múzeum és a tanterem volt. Igyekezett az önkéntes tűzoltó egyesülettel, a gyári tűzoltósággal és a katonasággal jó kapcsolatot fenntartani.

Kép a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből:

A győri révfalusi iskolában tartották az első iskolai tűzvédelmi riadót (a Győri Hírlap 1910. május 1-jén megjelent cikke):

1910-ben a győri városi hivatásos tűzoltóparancsnoki tisztség mellé megválasztották a Győri Önkéntes Tűzoltóegyesület elnökévé is, így mindkét, amúgy is egy laktanyában lévő városi tűzoltó szervezetet erőforrásaival tudott gazdálkodni.

A Győri Hírlap 1910. április 26-i cikke:

Szintén 1910-ben újjászervezte a megyei tűzoltó szövetséget. Rendszeresen szervezett tanfolyamot önkénteseknek, hetente újonc- és tiszti kiképzést tartott. Bekapcsolódott az országos tűzoltómozgalomba, és az országos szövetség elnökségi tagja lett. 1912-ben megszervezte az első kerületi tűzoltótanfolyamot Győrött, melyet az ország nagyobb városaiban sorra megtartott. 1928-ban a belügyminiszter az országos tűzoltótiszti tanfolyam tanárává nevezte ki.

A Győri Hírlap 1910. április 2-i cikke:

A Győri Hírlap 1910. április 17-i cikke:

Tűzoltólaktanya szoba (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből):

A Győri Hírlap 1913. július 18-i cikke:

Erdély Ernő mint tűzoltóparancsnok az embereivel életét kockáztatva ment tüzet oltani. 1916. május 26-án öt tűzoltójával együtt ő is megsérült a teherpályaudvari tűznél.

A Győri Hírlap 1916. május 27-én megjelent cikke:

Folytatása következik.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.

Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.

Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.

A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága

Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.

A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.

A képek forrásai:

A címlapon a megyei könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;

A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk közlését ez íráshoz.