Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab, családtagjai tanácsát követve 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi származású Molnár Ilona lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. A költő nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes néven lett ismert újságíróként és szépíróként. Radnóti többször megjeleníti alakját műveiben. (Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.)
Születésekor Glatter Miklósnak hívták, a Radnóti nevet ő maga választotta nagyapja szülőfaluja, Nemesrandót után. Ezt nevet azonban a hatóságok nem engedélyezték, helyette a Radnóczi Miklós nevet kellett használnia, de műveiben a Radnóti nevet használta.
1921 -ben agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és Ágika, akit testvérének hitt, a féltestvére. Nagynénje nem tudta felnevelni, így anyai nagybátyjához, Grosz Dezső vagyonos textilkereskedőhöz került.
Újabb három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Radnóti azt is megtudja, hogy születésekor nem csupán édesanyja, hanem utónevet nem kapott ikertestvére, öccse is elhunyt. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, valamint az Ikrek hava című prózai munkájában is írt róla.
A téma az 1940-es önéletrajzi vázlatában is felmerült:
„Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap Mi szeretnék lenni? - címmel. Ekkortájt már érdeklődött az irodalom iránt, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel.
Szegeden diplomázott és doktorált, summa cum laude értékeléssel, 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, akit tizenéves kora óta szeretett, és beköltöztek egyszobás bérelt lakásukba. Fanni asszony Radnóti halála után is hűséges maradt, a közös lakásukban élt 2014-ben bekövetkezett haláláig. A lakás pontosan úgy néz ki, ahogy 1944-ben, férje halálakor nézett ki. Az idős özvegy a legutóbbi időkig ugyanazon az írógépen írta leveleit, amin Radnóti a verseit gépelte.
Bájoló
"Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel.
Kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad.
Jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged.
Mossa az eső
össze szívünket."
Harminc éves korára olyan népszerű költőkkel, írókkal kötött barátságot, mint Babits Mihály, József Attila vagy Illyés Gyula. Írt, fordított Shakespeare-t és Apollinaire-t, sajtó alá rendezett műveket, felkarolt fiatal tehetségeket. 1941-től zsidó származásúként többször is munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben munkaszolgálatosként Borba, Szerbiába került, majd német SS katonák vezénylete alatt főként gyalog, kisebb részt marhavagonokban Ausztria irányába hajszolták a költőt és sorstársait, akik közül útközben több, mint ezer embert megöltek az őrök.
1944. november 9-én, 35 éves korában tömegsírba lőtték Győr mellett. Utolsó verseit 1946-ban, a tömegsír exhumálásakor találták meg kabátja zsebében.
Forrás: Wikipédia, Olvass érdekességeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése