Helytörténeti kalandozások 21.

A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren

1905-től működtette a bencés rendház földszintjén lévő üzlethelyiségben a város legismertebb könyvesboltját Wolf Gyula. A könyvkereskedés története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza.

Többéves soproni könyvkereskedői múlttal a háta mögött a gothai származású Hennicke Rezső kérelmezte a városnál, hogy könyvkereskedést nyithasson Győrben.  Az engedélyt 1860-ban kapta meg.

Az 1863-as Győri Közlönyben megjelent hirdetése szerint ez év szeptemberében költözött a bencés rendház épületébe. Szerencsésen választott helyet, mert ez idő tájt a Széchenyi tér volt a város központja, legforgalmasabb része.

Drága, német nyelvű könyvkatalógusokat is beszerzett, melyek alapján rendelt közönsége kívánságára. A belváros olvasóközönsége nagyrészt németajkú volt ekkoriban, bár a városi polgárság magyarosodása folyamatosan zajlott. Hennicke Rezső a könyvkereskedés mellett könyv- és zeneműkiadással is foglalkozott, legnagyobb vállalkozása a Limbay-féle Magyar Daltár című hatkötetes népdalgyűjtemény kiadása volt 1880-tól 1885-ig.

A fenti szolgáltatásokon kívül kölcsönkönyvtárat is fenntartott, ezek fennmaradt katalógusai szerint 1101 magyar és 2207 német nyelvű művet ajánlott olvasóközönségének. 1886-ban hunyt el az üzlet tulajdonosa, fia távolléte miatt a boltot 1893-ban Rainer Miksa vette át, aki már 13 éve dolgozott segéd-üzletvezetőként.

Rainer is foglalkozott a könyv- és zenemű-kereskedelmen kívül papíráru- és írószer-kereskedelemmel is. Állandó vendége volt az üzletének például az ifjú Gárdonyi Géza is, aki Győrben volt kezdő újságíró. Első füzetes művei a könyvesbolthoz kerültek főbizományba.

Rainer halála után özvegye eladta a boltot Wolf Gyula pozsonyi könyvelőnek, aki 1905-től vette át, és hamarosan fellendítette a forgalmat. Állandó beszerzője volt a tanintézeteknek, a város több könyvtárának és a bencéseknek is.

1914 nyarán a bencés rend kezdeményezésére renoválták az ódon bolthajtásos helyiséget, és a régi kirakatablakok és ajtók elé akkori értelemben vett modern portál épült.

Az 1920-as években már az új kirakattal

1920-as hirdetés

A kirakatot mindig is az igényesség jellemezte, többek között megemlékezett Petőfi és Jókai centenáriumáról, de az első magyar könyvhétre, 1929-ben is „ízléses, propaganda erővel” állított össze anyagot – tudósított a Dunántúli Hírlap.

Az olvasók még az első világháború idején is hűségesek voltak a könyvesbolthoz, de az üzlet forgalma a gazdasági nehézségek időszakát megsínylette. 1940-ben még működött az üzlet, történetük 80 évéről ifj. Wolf Gyula adott ki egy füzetet.

A felvétel az 1941-es bencés iskolai értesítőből való

Az 1930-as és 40-es években a könyvesházban a város értelmiségét kényelmes székek, apró asztalok várták, akik itt beszélgethettek, könyvkatalógusokból könyvet rendelhettek a világ bármely pontjáról. Itt vehették meg a városban rendezett zenei-, kulturális- és jótékonysági rendezvények belépőjegyeit is.

A kép az 1960-as évek elején készült

A könyvkereskedés helyén a hetvenes évekig még papírbolt működött.

Forrás: Ifj.Wolf Gyula: Egy győri könyvesbolt nyolcvan éve. Győr, 1940.