1848 kisebb helyi
időszaki kiadványairól
Amint arra sorozatunk előző
részének befejező soraiban utaltunk, a dr. Kovács Pál által szerkesztett, 1847.
január 2. és 1848. augusztus 10. között megjelent Hazánk című újság
nemcsak a győri olvasók számára volt fontos, de a környező megyékben élők is
ebből tájékozódhattak; a szomszédos megyeszékhelyeken ugyanis nem jelent meg
ekkortájt időszaki kiadvány! Ez a tény még inkább növeli annak jelentőségét,
hogy Győrött 1848-ban a Hazánk mellett más időszaki kiadványok is
megjelentek – igaz, csupán rövidebb ideig. Ezekről a sajtótörténeti
érdekességekről szeretnék az alábbiakban röviden szólni.
Vas Gereben nevét a korábbiakban
már említettük, az Általa szerkesztett Csarnok című kéziratos lap
kapcsán; az egyik kiadványt Ő adta ki Öreg ÁBC vén emberek számára
címmel. A kiadványt egyes sajtótörténészek a könyvek közé sorolják, de a
szakemberek többsége időszaki kiadványként írja le. Magam az utóbbiak
véleményével értek inkább egyet, hiszen az egyes, sorszámmal ellátott
kiadványok címe állandó; mindegyik szám rendelkezik alcímmel is, utalva annak
konkrétabb témájára. A négy ismert szám alcíme a következő:
ñ Törvénycikkely
a közös teherviselésről.
ñ 2.
Törvénycikkely az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban
volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről.
ñ 3.
sz. A pénz dolgáról. A katonákról.
ñ 4.
sz. A nemességhez.
Amint az idézett címekből is
kitűnik, Vas Gereben célja e sorozat kiadásával a forradalmi átalakulásnak az
egyszerű nép számára is közérthetően történő megmagyarázása volt. Két váltó
garasért árult füzetei a korabeli feljegyzések szerint hihetetlen mennyiségben
keltek el a vásárra bejövő falusi nép között. De akadtak nagyobb tételbeni
előfizetői is: Bay Antal megyei főbíró pl. ezer példányban rendelte meg a
birtokain élő falusi nép számára; Győr vármegye pedig ötezer darabot vásárolt
belőle – nyilván a szétosztás szándékával. Az első számával 1848. március 24-én
jelentkező, kb. hetente megjelenő kiadvány azonban nem volt hosszú életű: a 4.
szám végén még azt ígéri a szerkesztő, hogy a következő számban meg fogja
magyarázni, „hogy a közös adózás nem kár ...”, ezt a számot azonban már nem
sikerült fellelniük a kutatóknak – nagy valószínűséggel azért, mert az már meg
sem jelent. A megszűnés oka, hogy a szerkesztő Vas Gereben hamarosan
visszaköltözött Pestre, mivel a kormány – valószínűleg Kossuth Lajos
javaslatára – megbízta a Nép Barátja című újság szerkesztésével.
Ez utóbbi címet hallva érdemes
megemlítenem: ez idő tájt, de pontos dátum nélkül látott napvilágot Győrött
Kozma Imre szerkesztésében egy hasonló jellegű kiadvány, melynek már a címe is
„árulkodó”: Népbarát, vagyis magyarázata annak: mikép kell értenünk az új
változásokat. E győri kiadványnak csupán egyetlen számát ismeri a
szakirodalom: a szerkesztő ugyan e számban azt ígéri, hogy a következőben
folytatja a cikksorozatot, további számot azonban mindeddig nem sikerült
fellelnünk.
Lényegesen többet tudunk ennél
Richard Noisser kiadvány-sorozatáról, mely Busa Margit minősítése szerint
„határeset a folyóirat és röplap között”. A győri születésű, ekkor 35 esztendős
Noisser, a Das Vaterland alapító szerkesztője, majd a Hazánk
kiadója és kereskedelmi rovatának vezetője 1848. április 18-án jelenteti meg
első kiadványát Der grosse Pfaffenzwicker címmel, Satirisch-oppositionelles
Flugblatt alcímmel. Megjelenésének előzményeit Szávay Gyula tömören így
ismerteti: „A benczések templomában egy fanatikus egyházi szónoklatot mond el
ezekben a napokban egy lelkész (nem benczés). A hitszónoklatra vonatkozólag
kárhoztató megjegyzéseket tesz a „Hazánk”. Nemsokára egy röpirat jelenik meg
(„Pfaffenzwicker”), mely gúnyos modorban szól a pápáról, papokról s egyes
egyházi intézmények eredetét fejtegeti.”
Így indul Richard Noisser újabb
vállalkozása, melynek során 19 szám jelenik meg 1848. július 13-ig, önálló
címeken, de az idézett alcímet május 20-ig (a 12. számig) megtartva.
Megjelenési periodicitása rendszertelennek mondható: május 20-ig átlagosan 2-4
naponként jelenik meg egy-egy újabb szám, júniusban viszont már csak
hetente-kéthetente. A végig Noisser által szerkesztett és kiadott, a győri
Streibig nyomdából kikerülő német nyelvű kiadványsorozat kíméletlenül támadott
szinte mindenkit – közismert egyházi és világi személyeket egyaránt – a
városban, nagy vihart váltva ki mindezzel.
A fentiekből látható: Győrött
1848 első felében a Hazánk mellett három olyan kisebb kiadvány is megjelent,
melyet nemcsak a helytörténet, de az időszaki sajtó története is számon tart.
Köszönhetően annak, hogy volt a városban elegendő szellemi tőke az íráshoz;
volt egy kiváló nyomda, mely képes volt – a jó néhány könyv, a sok száz plakát
és aprónyomtatvány, valamint a számos egyéb nyomdatermék mellett – az időszaki
kiadványok gyors és jó színvonalú előállítására; és nem utolsósorban annak,
hogy volt olvasói igény is e kiadványok nagyobb számban való megjelentetésére.
Horváth József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése