könyv, film, zene, rendezvény egy helyen
2015. április 29., szerda
2015. április 28., kedd
Május első hétvégéjén ZÁRVA leszünk!
Kedves Olvasóink! Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy május 1-jén (pénteken)
és május 2-án (szombaton) intézményünk minden részlege ZÁRVA tart! Kérjük, hogy
a könyvtárlátogatást ennek ismeretében tervezzék! Megértésüket köszönjük, és
kellemes időtöltést kívánunk a hosszú hétvégére!
2015. április 27., hétfő
Programajánló a hétre
Kettős könyvbemutató
Április 27-én (hétfőn) 17 órai kezdettel kettős könyvbemutatóra kerül sor Kisfaludy Károly Könyvtárunkban (Baross Gábor u. 4.). Szűcs Mihály: Nyúli útravaló és dr. Ábrahám Imre: Történet, nyelv kultúra című köteteiről a beszélgetést dr. Horváth József igazgatóhelyettes vezeti. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Felnőtt kézműves esték a klubban
Április 27-én
(hétfőn) 17 órakor a Központi
Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) ismét felnőtteket megszólító
kézműves
foglalkozásra kerül sor. Ez alkalommal Pozsgai Krisztával festett fa nyakláncot és kitűzőt készíthetnek. A
rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Friends Big Band koncert
Április 27-én
(hétfőn) 19 órakor kezdődik a József
Attila Művelődési Házban (Győrszabadhegy, Móra F. tér 1.) a helybeli Friends Big Band koncertje. A csapat
jazz, rock, funky, blues számokat ad elő big band stílusban. Zenekarvezető: Csorba János. A rendezvény
regisztrációs jegy ellenében látogatható, amely elővételben 100 Ft-os áron
váltható nyitva tartási időben a művelődési házban.
Peking és Sanghaj – vetítéses előadás
Április 29-én
(szerdán) 17 órakor a Központi
Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Lelóczky Jenő világlátott fényképész vetítéses előadását
láthatják Kína két legnagyobb népességű, nagy hagyományokkal bíró városáról, Pekingről és Sanghajról. A rendezvényre
a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Költők az anyanyelvről – irodalmi est
Április 30-án
(csütörtökön) 17 órai kezdettel a Központi
Könyvtár Klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Költők az anyanyelvről
címmel a városszerte jól ismert nyugalmazott pedagógus-házaspár, Baksa Péter és Baksa Péterné Szalay Cecília verses
előadóestjét hallgathatják meg az irodalom és a költészet iránt érdeklődők.
A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
2015. április 24., péntek
KULTness – KÉPes játék
A Győri Szalon online
kulturális magazin (szó szerinti KÉPességeket igénylő) fotós játékot hirdet
két kategóriában.
I. Kategória: KONKRÉTAN
Mindazoknak, akik hajlandóak (és hajlamosak) KÉPbe helyezni önmagukat egy (kedvenc) könyvvel,
filmmel, zenével, kiállítással. KÉPzeld el, hogy vagy TE és van az a
szórakozási, kikapcsolódási forma, amely közben olvasol, nézel, hallgatsz, műértesz. S ha KÉPes vagy kompozíciót
alkotni az imént említettekkel egy jópofa „te fotózod önmagadat/önmagatokat” (selfie) vagy „más fotóz téged/titeket”
megoldás formájában, már csak kattintanod kell.
Tehát:
örökítsd meg magad (vagy mások téged) fotómasinával, mobillal, tablettel vagy
egyéb elektronikus készülékkel, miközben könyvet
olvasol; koncertet hallgatsz; filmet, előadást nézel; vagy kiállítást
értelmezel! (Ugye ne mondjuk azt, hogy művelődsz?)
II. Kategória: ELVONTAN
Mindazoknak,
akik hajlandóak (és hajlamosak) KÉP(ek)ben megfogalmazni, hogy mit jelent számukra az
érzelmi-intellektuális kikapcsolódás.
Ragadd meg KÉP-ben, amit
neked egy kulturális élmény nyújthat! Az általunk várt kompozíciók, beállítások
akár nem machinált, akár digitális szerkesztéssel (montázs, egyéb számítógéppel
kreált vizuális megjelenítés) létrehozott fotók lehetnek.
Tehát:
jelenítsd meg egy (több) fényképen fotómasinával, mobillal, tablettel vagy
egyéb elektronikus készülékkel, mit nyújt, mit indít meg, milyen asszociációkat
kelt benned az olvasás, előadás vagy
filmnézés, zenehallgatás, kiállítási produktumok befogadása!
Az ily módon elkészült SAJÁT
fotókat hozzánk elküldve versenyre kelhetsz a sokrétűen összeválogatott nyereménycsomagokért (könyvek, koncertjegyek,
múzeumbelépők, színházjegyek)! Az alkotások feletti ítéletet mi hozzuk, de
a tulajdonképpeni döntés (és a klikkelés joga) a te kezedben van! A
kreativitás, ötletesség, különleges és látványos gondolkodás előny, de nem
kizáró ok; kiemelten
értékeljük a gondolatiságot és a jól megfogható üzenetet.
Mit kell tenned?
Kompozíció beállít, pillanat elkap, nyomógomb kattan, a megszületett fotót
pedig a hagyományos formátumokban (jpg,
jpeg, tiff, png) a neveddel együtt küldd el az info@gyoriszalon.hu e-mail címre! Beérkezési határidő: május
24. (vasárnap) éjfél!
A fotó(k) (fejenként max. 3 db) előszűrés után megjelennek a
Győri Szalon Facebook-oldalán (minden
esetben visszajelzünk!), majd a játék időtartama után általunk kiválasztásra
kerülnek a nyertesek (a beküldött képek további felhasználási jogát
fenntartjuk). A három legkreatívabb, legötletesebb, leglátványosabb kép
beküldőjét mindkét kategóriában nyereménycsomaggal díjazzuk, valamint egy-egy különdíjat is kiosztunk a Győri Szalon Facebook-oldalán a legtöbb
lájkot és megosztást elérőknek.
Szóval: ha elmúltál 14, ne tétovázz, keresd a
konkrét alkalmat (I. Kategória), és/vagy alkoss elvonatkoztatott kompozíciót
(II. Kategória), és lődd telibe! Ugye,
hogy KÉPes vagy rá?!
Fő támogató: Dr.
Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér
Támogatók: Győri Balett, Győri Filharmonikus Zenekar, Győri Művészeti és
Fesztiválközpont, Győri Nemzeti Színház, Import Impró Egyesület, Rómer Flóris
Művészeti és Történeti Múzeum, SzínHely – Kultúrpince
2015. április 23., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 31.
A Győri Lemezárugyár
– A fémjátékok egykori fellegvára
A Győri Lemezárugyár
a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember
20-án vette meg a Magyar Zománc- és
Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A
vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és
gazdasági helyzet miatt.
1924. december 30-án már a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő
monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja
a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok
gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként
több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.
A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de
szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is. Az ostrom
alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak
használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez
nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket,
anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de
nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.
1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe
kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Egy
évvel később már 67-re emelkedett a gyár dolgozóinak létszáma, ám megrendelésük
kevés volt, a munkafeltételek pedig még mindig nagyon rossz feltételeket
kínáltak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért
fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik)
készítésére.
1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es
években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált
gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt,
320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.
A sikeres évek az üzem külsején is változásokat
eredményeztek: új raktár, új műhelyrészek épültek, fürdőhelyiséget is kaptak a
dolgozók a Kálvária úti gyárban. Korszerű emeletes épület létesült, 12 méterrel
nagyobb lett a forrasztóműhely.
FORTEPAN – Gyárépület a Kálvária utcában
A modernizálás mellett azonban a gyár Budapestre való
átköltöztetése is felmerült az iparvezetés körében. A megyei vezetés azonban
kiállt a gyár mellett, és így az a Fémlemezipari
Művek telephelye lett.
Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint
értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik,
motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes
gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén. Mindezeken
túl gyártottak még fémcsomagoló eszközöket, fémkannákat a Tiszavidéki Vegyikombinátnak.
megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója
megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója
Egymillió forintos beruházással javítottak a dolgozók
szociális ellátottságán (öltözők építése), és százzal emelték a dolgozói
létszámot. Az üzem szakmai színvonala is emelkedett, a vezetés képzett
szakemberekből állt össze, és nagyobb figyelmet fordítottak a többi dolgozó
képzésére is.
1965-ben már 200-an dolgoztak az üzemben. Korszerűsítették,
átszervezték a gyár működését, szerszámládák gyártását kezdték el, mivel ekkor
Magyarországom még egyetlen vállalat sem foglalkozott ezzel. Főleg exportra
gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat.
megyei könyvtár – Szerszámosládák festése
Egy újítási tervet is kidolgoztak, amely alapján kézi
anyagmozgatás nélkül tudták forrasztani a kannákat. A játékgyártást is
korszerűsítették, a főleg bazári jellegű játékok gyártását megszüntették, és
átálltak a mechanikus, elsősorban lendkerekes és rugós mechanikus játékok
készítésére.
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Készülnek a csengős mozdonyok
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója
megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Mini sportjáték ellenőrzése
Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték
össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt,
majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével.
Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős
kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása. Ezen a linken a
legendás holdrakéta látható, amelyből a fehér az igazi.
1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól
üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri
üzemegysége lett. Terjeszkedni nem tudtak, telepük területe adott volt, a
létszám már elérte az 529 főt, ez csúcslétszámnak számított. Kiterjesztették a
szalagszerű gyártást, amelynek összehangolása nem volt egyszerű, mert a
termékek nagyon széles skálán mozogtak, a játékoktól az exportra készülő
szerszámosládákig. Több saját fejlesztésű gépet helyeztek üzembe, melyek
leegyszerűsítették a munkát, a technológiát.
Az 1970-es évek közepén is olyan pozitív hírekről tudósít a
sajtó, hogy sikeres éveket zárt a Lemezárugyár,
minden évben tartják a betervezett termelési terveket. 1977-ben már hatszáz
dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési
utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. Ezeknek is volt köszönhető,
hogy a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves
termelési érték. Ám sok hasonló üzemhez képest mégis alulmaradt a győri
Lemezárugyár, nem rendelkezett értékes eszközparkkal. Ezért került napirendre a
gyár esetleges megszüntetése is. Közben a magyarországi játékgyártás
átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel járt,
valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével. Az átszervezést több
millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.
1980-ban a győri Fémlemezárugyár
felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A
korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több
szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett
az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként
gyártottak: íme egy 40-szer kisebb Rába kamion.
A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek,
például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot
varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford
Lotus versenyautókat is. Saját
fejlesztésként adták ki a Piramis
nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a
régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es
karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az
áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem
termeltek.
Szalagcímek az 1980-as
évekből:
Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan
játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.
Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a
forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban
a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a
feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.
Lengyel Adrienn
Forrás:
Három igazgatója van,
de nyersanyaga nincs a Fémdoboz Műveknek .In.: Győri Munkás, 1947. szept. 18.
Anyaghitelt, több
megrendelést, olcsóbb szenet kér a Fémdobozgyár. In.: Győrmegyei Hírlap, 1948.
jún. 22.
A győri
Lemezárugyárban. In.: Kisalföld, 1959. júl.26.
Játékgyárban. In.:
Kisalföld, 1963. febr. 16.
Százezer számra
készülnek az apró játékok Győrött. In.: Kisalföld, 1963. nov. 28.
Korszerűsödik a
Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1964. szept. 3.
Játékgyárban igazi a
munka. In.: Kisalföld, 1969. jún. 6.
Fejlesztés önerőből.
In.: Kisalföld, 1971. júl. 10.
Kisalföld, 1976.
dec.22.
Megújul a
Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1977. máj.6.
Játékgyártás a
megújulás útján. In.: Kisalföld, 1981. aug. 5.
Karácsony előtt a
játékgyárban. In.: Kisalföld, 1984. dec. 18.
Rugós csibe,
holdrakéta, flipper. In.: Győri Hét, 2007. jún. 7.
A nem jelölt képek a
szerző saját felvételei.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




















