Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 2.
A
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösség Tér
muzeális gyűjteményének köteteit bemutató sorozatunk
előző részében Ecker János győri polgár kéziratos
naplóiról írtam. Az 1848-1849-es naplók érdekessége a helyi
események lejegyzése mellett, hogy ebbe a két naplóba bekötöttek
néhány, az adott évben a győri Streibig-nyomdában
kinyomtatott dokumentumot is.
Ecker
János ugyanis 1829 óta gyűjtötte a Győrben kiadott
sajtótermékeket. Sajnos ez a gyűjteménye sem maradt fenn az
utókor számára. Ecker 1849. júliusában kelt naplóbejegyzése
arról tanúskodik, hogy a városban is köztudott volt a gyűjtés
ténye. Gróf Apponyi Károly tábornok, városparancsnok
ugyanis magához rendelte Eckert, akihez így szólt: „Ön
összegyűjtötte az összes hirdetményeket, melyek a lázadó
kormányzat alatt megjelentek. Szükségem lenne néhányra”. Ecker
így folytatja: „Nem tagadom, eleinte meghökkentett ez a váratlan
felszólítás, de aztán összeszedtem magamat, s nyugodtan
válaszoltam: Tábornok uram, húsz év óta gyűjtöm az összes itt
megjelenő nyomtatványokat, ennél fogva összeszedtem a
„lázadókéit” éppúgy, mint a császári manifesztumokat, és
így birtokomban vannak az Ön által kiadott hirdetmények és
falragaszok is”. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot
követően például be is gyűjtötték a magánszemélyek által
birtokolt, ezen időszakban kiadott kisnyomtatványokat.
Az
1848. évről szóló kötetbe kötött, Streibig-nyomdában kiadott
nyomtatványok a következők:
Szózat
Vörösmartytól: énekeltetett a’ győri magyar
szinházban martius 16-án 1848. Ecker 1848. március 16-i
naplóbejegyzéséből az derül ki, hogy ezen a napon a színházban
a Négy Haimonfi című operát játszották. Az
előadás megkezdése előtt a színházban a zenekar előadta a
Rákóczi-indulót, a férfikar elénekelte Vörösmarty
megzenésített Szózatát, ezt követően olvasták fel a 12 pontot
és az országgyűlés március 14-i kéréseit. A szünetben
a közönség énekelte el a Szózatot, a zenekar Hunyadi-indulót
játszott. A második felvonást követően újra „a
Rákóczi-indulót játszotta a zenekar. A teljesen zsúfolt ház
lelkesen tüntetett a magyar szabadság … mellett”.
Kossuth
Lajos’ felszóllitása a’ néphez!, amelynek dátuma
1848. Pest szeptember 18. A négy oldal terjedelmű hazafias
felszólításában Kossuth a Jellasich elleni harcra szólítja
fel a magyarokat. Ahogy írja: „Fegyverre tehát, a’ ki férfiu!”,
„Fegyverre tehát magyar! Életedért, becsületedért, hazádért,
házadért…„ vagy „Hazánk mindenünk! A’ hazát megmenteni
első kötelesség! A’ hazát mentve magunkat mentjük.”
Szabad
’s királyi Győr városának az 1848-ik évi május hó 22-ik és
többi utána következett napjain, Tóth Imre, választási elnök
vezérlete alatt folytatva tartatott tisztújítási közgyűlésen
megválasztott tiszti karnak, a’ választás alá nem került
tisztviselőknek, a’ képviselőknek, a’ sajtó vétségekre
rendelt bíróságok, az állandó választmány és irodai
egyéneknek névjegyzéke a’ választási elnök által tartott
beszéddel együtt című 16 oldalas dokumentum az
1848. májusában megválasztott tisztkar névjegyzéke. Zmeskál
Sándor főjegyzőt bízták meg a képviselők neveinek sorba
állításával és kinyomtatásával.
Szabad
’s királyi Győr városának hatósági belszerkezetét és
tanácskozási rendjét megállapíttó szabályok’.
Győr szabad királyi város közgyűlése határozatban
kötelezte Mendel István tanácsost, Zmeskál Sándor
főjegyzőt, Vurda Ferenc, Schandl János és Király
Lajos képviselőket, hogy készítsék el „a városnak
hatósági belszerkezetét s tanácskozási rendjét”. Az 500
példányban kinyomtatott, 15 oldalas szabályzatban megfogalmazták
a közgyűlés, a tanácskozás, a polgári törvényszék, a
szakbizottságok rendtartását, és a hivatalnokokra vonatkozó
szabályokat.
A’
földmivelési, ipar és kereskedési ministertől: körlevél a’
hatóságokhoz, a’ czéhi szabályzat módositása iránt.
Kelt Budapesten 1848-ik évi jun. 9-kén. A Hazánk című
folyóirat 1848. június 20-i számában jelent meg, hogy Klauzál
Gábor földművelési, ipar és kereskedési miniszter
körlevelet adott ki, melyben a céhszabályzat módosítását kéri
annak érdekében, hogy a „céhi ügyvitel számos visszaéléseit”
elhárítsák, s a „céheket természetes rendeltetésükre”
visszavezéreljék. A 24 oldalas dokumentum egyben tartalmazza a
céhszabályok egyes paragrafusait tartalmazó módosításokat is.
A’
Győri Olvasó Társaság Névkönyve 1848-ik évre. A Győri
Olvasó Társaságot 1838-ban dr. Kovács Pál alapította.
Az ezt követő években több alkalommal is a győri Streibig-nyomda
kiadásában jelentek meg a társaság névkönyvei. Ebben a kötetben
a társaság tagjainak betűrendes névsora szerepel, amelyből
például az is kiderül, hogy olyan jeles tagjai voltak a Győri
Olvasó Társaságnak, mint például Ecker János, az
építész és rajztanár Fruhmann Antal, a jogász Karvasy
Ágoston, a közgazdász és jogász Kautz Gyula, a 48-as
honvéd ezredes gróf Zichy Ottó. A kötetben továbbá
felsorolják a társaságnak erre az évre választott tisztviselőit,
valamint a választmányi tagokat (pl. Eckert és Karvasyt).
Könyvtárnok Raab József volt. A különböző névsorok
mellett szerepel még a kötetben a társaság bevételi és kiadási
elszámolása. Ez utóbbiból például kiderül, hogyan osztották
fel a társaság beszerzési keretét, mennyit költöttek
biztosításra, bérletre, ruházatra, fizetésre, stb.
Ecker
Jánost 1832-ben a Szegény Intézettel egyesült Árvaház
felügyelőjének választották. Ettől az évtől kezdve
kinyomtatott jelentésben számolt be a két intézet vagyoni
állapotáról és gyarapodásáról. A’ szabad királyi Győr
városa szegények intézete ’s azzal egyesült árvák házának
az 1848-ik évi januarius hó első napjától, ugyanazon évi
december hó utolsó napjáig volt mindenféle bévétel és
kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis über die
Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit verbundenen
Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis lezten December
1848). Ez a kétnyelvű írás tartalmazza a győri Szegények
Intézete és Árvák Házának 1848. évről vezetett
számadását, valamint szerepel még a kiadványban az adakozók
névsora is.
Az
1849. évi kötetben szereplő, Streibig-nyomdában megjelent
kiadványok:
Kundmachung.
Ezt a hirdetményt a hírhedt Julius Jacob von Haynau
táborszernagy adta ki. Ebben a korszakban ezeknek a magyarul és/vagy
németül kinyomtatott hirdetményeknek jelentős szerepük volt,
mivel a város lakói ezek segítségével „értesültek az
eseményekről, a különböző rendezvényekről, a rendeletekről
és a tennivalókról”. Győr városát is arra kötelezték, hogy
ezer példányban magyarul, ezer példányban pedig németül
megjelentessék mind ezt a dokumentumot, mind a következő Birodalmi
alkotmányt, amelyet nemcsak kihirdetni kellett, hanem ezeket a
szövegeket ki is kellett osztani. A hirdetmény szövegéből:
„Szükségesnek találom a birodalmi alkotmányt … minden az
országban élő nyelvekre fordítva ezennel az összes lakosság
tudomására juttatni… népeinek tudtára adatni”.
Reichsverfassung
für das Kaiserthum Oesterreich. Ez a Birodalmi alkotmány,
azaz az Olmützi alkotmány német nyelvű változata. Az
olmützi alkotmány I. Ferenc József osztrák császár által
a morvaországi Olmützben kiadott oktrojált, azaz adományozott
alkotmány volt, amelyet tulajdonképpen rákényszerített a
Habsburg Birodalom államaira az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc idején. Az olmützi alkotmány kimondta „az egy és
oszthatatlan ausztriai császárság létrehozását, a tartományi
különbségek megszüntetését”. A magyarországi tartományokat
is beintegrálta a birodalomba. Mind a külpolitikát, mind a
felsőoktatást, mind az egyházi, had-, pénz- és rendőri,
valamint ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyeket birodalmi
hatáskörbe vonta. Az egész birodalom területén felháborodtak
ezen az alkotmányon, Magyarországon ennek hatására keletkezett
például a Függetlenségi Nyilatkozat.
Ecker
december 26-i bejegyzéséből ismerhetjük meg a kihirdetés győri
lezajlását: „A székesegyházban tartott szentmise, és magyar,
valamint német nyelvű prédikáció után a polgári és katonai
hatóságok, tisztviselők, városi képviselők és megyei
testületek a városházára vonultak, a nagy tanácsterembe, ahol
már ott függött Ferenc József arcképe. Mendel polgármester
nyitotta meg az ünnepséget magyar és német beszéddel, majd mind
a két nyelven felolvasták a birodalmi alkotmány szövegét. Ezt
később 2000 példányban szét is osztották a lakosság között.”
A Birodalmi Alkotmány bevezetését először a magyarországi
szabadságharc lezárásáig halasztották el, végül 1851. december
31-én vonták vissza.
A’
szabad királyi Győr városa szegények intézete ’s azzal
egyesült árvák házának az 1849-ik évi januarius hó első
napjától, ugyanazon évi december hó utolsó napjáig volt
mindenféle bévétel és kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis
über die Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit
verbundenen Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis
lezten December 1849). Ahogy 1848-ban, úgy 1850-ben is
megjelentette Ecker János a győri Szegények Intézete
és Árvák Házának 1849. évről vezetett számadását a
két intézet vagyoni állapotáról és gyarapodásáról. Ecker a
kétnyelvű dokumentumban többek között az adakozókat is
felsorolta.
Nemes
szabad királyi Győr városa Nemzeti Polgár Őrhada
fegyvergyakorlatainál divatozó vezér szavak. A 9
oldal terjedelmű, kvázi kétnyelvű szótár a Győr szabad királyi
városban működő Nemzeti Polgár Őrsereg
gyakorlatozásainak vezérszavait tartalmazza német és magyar
nyelven.
Ősze
Mária
Felhasznált irodalom:
Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta:
szemelvények Ecker János kéziratos naplójából szerk. Pernesz
Gyula, ford. Bay Ferenc Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár,
1973; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr,
Győri Hírlap Könyvnyomdája, 1928; Zsupos Zoltán: Hirdetmények,
színlapok, aprónyomtatványok, Győr 1848-1849 Győr, Rómer Flóris
Művészeti és Történeti Múzeum, 2014; Baksa Péter: Kovács Pál,
a kulturális közéleti ember. In: Arrabona 47/2. Győr,
Győr-Moson-Sopron Megyeik Múzeumok Igazgatósága, 2009; Hermann
Róbert: 1849. március 4. Az olmützi oktrojált alkotmány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése