Tűz Tamás : Vonjátok be a zászlót
Vonjátok be a zászlót feketével!
Nem volt még március ilyen fanyar,
mert vérszagot sodor a szél is
s az ünneplés ajkunkra hal.
Mert vérszagot sodor a szél is
és meghasad a kő
s a mélyből sápadt árnyak
tűnnek elő.
Vonjátok be a zászlókat lilával,
mert szívünket mély bánat ülte meg.
Dalra nem ébred, nem gyújt senki,
inkább csak könnyezik, temet.
Dalra nem ébred, nem gyújt senki,
a dal mit érne ott,
hol megölték a vágyat
s a kedv halott.
Vonjátok be a zászlót szürke színnel:
köröttünk álmos, dermesztő közöny.
Hogy él egy nép valahol messze,
kit fojtogat a rőt özön,
hogy él egy nép valahol messze,
ugyan kit érdekel,
hogy köztünk annyi ezren
pusztulnak el.
Vonjátok be a zászlót kékkel, zölddel,
mert bízunk még az égben s van remény!
Ha elbuktunk is annyiszor már
a századok vak éjjelén,
ha elbuktunk is annyiszor már,
egyszer majd fölkelünk,
mert nélküled, Szabadság,
nem élhetünk!
1957. március 15.
Vonjátok be a zászlót feketével!
Nem volt még március ilyen fanyar,
mert vérszagot sodor a szél is
s az ünneplés ajkunkra hal.
Mert vérszagot sodor a szél is
és meghasad a kő
s a mélyből sápadt árnyak
tűnnek elő.
Vonjátok be a zászlókat lilával,
mert szívünket mély bánat ülte meg.
Dalra nem ébred, nem gyújt senki,
inkább csak könnyezik, temet.
Dalra nem ébred, nem gyújt senki,
a dal mit érne ott,
hol megölték a vágyat
s a kedv halott.
Vonjátok be a zászlót szürke színnel:
köröttünk álmos, dermesztő közöny.
Hogy él egy nép valahol messze,
kit fojtogat a rőt özön,
hogy él egy nép valahol messze,
ugyan kit érdekel,
hogy köztünk annyi ezren
pusztulnak el.
Vonjátok be a zászlót kékkel, zölddel,
mert bízunk még az égben s van remény!
Ha elbuktunk is annyiszor már
a századok vak éjjelén,
ha elbuktunk is annyiszor már,
egyszer majd fölkelünk,
mert nélküled, Szabadság,
nem élhetünk!
1957. március 15.
100 éve született Tűz Tamás, győri pap és költő emlékének szenteljük Költészet Napi műsorunkat.
Az emlékest helyszíne: Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvényterem
Időpontja: április 8. péntek, 17.00
A költő alakját felidézik:
Czigány György író, költő
Szakolczay Lajos irodalomtörténész
Gülch Csaba költő, újságíró
Közreműködik:
Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház művésze
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése