Helytörténeti kalandozások 41.

A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története

A századforduló környékén Győrött igen élénk kávéházi élet zajlott. A már működők mellett sorra nyíltak új kávéházak: az új KIOSZK 1897-ben, a Kisfaludy 1898-ban (a képen a századfordulón), a felújított és újjáalakított Hungária 1902-ben, valamint a Royal 1904-ben. 1910 körül már 22 kávéház várta a vendégeket, a korabeli sajtó szerint Budapest után a vidéki városok közül Győrött volt a legintenzívebb kávéházi élet.

Veöreös Boldizsár tanácsos és neje 1897 novemberében nyújtotta be a városnak az akkori vásártér, Deák utca és Andrássy út átfogó nagy területének egyharmadát (a mai Aradi vértanúk útja és Szent István út sarkán álló szökőkút helyén) magában foglaló lakóépület építési tervét.

A Győri Hírlap 1897. november 18-i cikke:

Az impozáns, kétszintes neogót stílusú épületet Hübner Jenő építész tervezte, melynek földszintjére egy 6,2 méteres belmagasságú kávéházat képzelt el. Az építkezést 1898 tavaszán kezdték meg, és még abban az évben november 8-án meg is nyitották, melyről a Győri Hírlap a következő napi számában, november 9-én így tudósított:

A Gyárfás Pál tulajdonában lévő Kisfaludy kávéházat a kor akkori új irányzatának megfelelően szecessziós stílusban rendezték be. A berendezést – a bútorzatot, csillárokat, tekeasztalokat – a budapesti székhelyű Bemstein K. H. és fia cég tervezte és szállította, amely a monarchiában az elsők között készített szecessziós stílusban berendezéseket.

A falképeket és mennyezeti freskókat a berlini születésű, de 1892-től Budapesten élt Bogdánffy Pauly Erik (1869-1918) festette, aki bár a látványos színgazdag csendéleteivel vált ismertté, de készített falfestményeket is, mint azt a Kisfaludy kávéház esetében is láthatta a város közönsége.

Gyárfás Pál Kisfaludy kávéháza (Arrabona 43/1 p. 291.):

Gyárfás Pál egészségügyi okokra hivatkozva 1902. december 15-től visszavonult, és az üzletet Aczél Miksa – a Budapesti Royal-szálló volt vezetője – vette bérbe, melyről a Győri Hírlap előző napi száma így tudósított.

A Kisfaludy kávéház 1902 körül a Városház térrel szemben:

Az akkori sajtóhírek szerint a kávéházba „csak úgy tódult a nép, ami nem csupán a helyiség újdonságának és pompájának szólt”, hiszen szinte az volt „az otthona az ahhoz szokott közönségnek”. A vendégek rendelkezésére „ötven egynehány bel- és külföldi napi és hetilap, politikai, élc, szépirodalmi, divat újság és szaklap” állt. Győrben egységesen a picolo ára 20 fillér, az egész kávé ára 26 fillér volt 1897-ig, az új KIOSZK megnyitásáig.  Akkor a tulajdonos, Máday Sándor 4 fillérrel megemelte a kávéárakat, amit a Kisfaludy kávéház is bevezetett a nyitáskor. Ezeket az árakat tartották 1907 húsvét vasárnapig, mikor is a kávéházakba látogató közönség az asztalokra helyezett szórólapokon értesült arról, hogy a kávé árát egységesen mindenhol újabb 2, illetve 4 fillérrel megemelték. Ennek ellenére sem csökkent a kávéházak látogatottsága, sokan szinte az egész napjukat ott töltötték.

Győri almanach 1906:

Aczél Miksa 1907-ig vezette a Kisfaludy kávéházat, tőle Friedrich Márkus vette át (Győri Hírlap, 1908. január 1.):

1921-ben már Fridrich Vilmos a vezető (Győri Hírlap, 1921. január 1.):

Még egy évvel később, 1922-ben Fridrich István és neje a tulajdonosok (Győri Hírlap, 1922. január 1.):

A kávéház az 1920-as években:

Győrben az 1910-es években élte fénykorát a kávéház intézménye, amely az 1930-as évekre már a múlté volt. Ezekben az években az épület földszintjén Lőwy Jenő bútorüzlete működött.

Lőwy Jenő bútorüzlete, 1938. (Nagy József felvétele, forrás DRKPMK helyismereti gyűjtemény):

A II. világháború alatt a várost ért bombázások a történelmi belvárost szerencsés módon majdnem teljesen megkímélték, de a vasút felé közeledve egyre több lakóházat és középületet rongáltak meg. Súlyosan megsérült és kiégett a Kisfaludy kávéház épülete is, de külső főfalai a főpárkány magasságáig álltak még. Ennek ellenére a város vezetői és tervezői a bontás mellett döntöttek, és nem állították helyre ezt a „a városszerkezet és a városkép szempontjából meghatározó fontosságú saroktornyos lakóházat”.

A kiégett Kisfaludy kávéház épülete (Győr 1939-1999. p. 82.):

A Kisfaludy kávéház saroképületének bontása (Győr 1939-1999. p. 93.):

Az épület udvari szárnyát a hatvanas években még lakás céljára használták, majd ezt is lebontották.

A kávéház udvari szárnya, amit lakóépületnek használtak, 1966. (Nagy József fotója, forrás DRKPMK helyismereti gyűjtemény):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:

Almási Tibor: Évről – évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. I. 1896-1900. In: Arrabona, 2005. 43/1. p. 281-301.

Áremelés a kávéházakban. In: Győri Hírlap, 1907. 41. évf. 75. sz. ápr. 3. p. 2.

Győri almanach az 1906. évre. Győr, Győri Hírlap, 1905. mell. p. 20.

Győri építkezések. In: Győri Hírlap, 1897. 41. évf. 208. sz. nov. 18. p. 2.

A „Kisfaludy” kávéház… In: Győri Hírlap, 1898. 42. évf. 255. sz. nov. 9. p. 3.

„Kisfaludy”-kávéház. In: Győri Hírlap, 1902. 46. évf. dec. 14. p. 6.

A kioszk Jubileuma. 1897-1907. In: Győri Hírlap, 1907. 41. évf. szept. 5.

Meglepetés a Kisfaludy-kávéházban. In: Győri Hírlap, 1903. 47. évf. 1. sz. jan. 1. p. 6.

Nagy József: Négy évtized képekben Győr történetéből. Győr, 1976. 60 p.

A secessió. In: Győri Hírlap, 1898. 42. évf. 255. sz. nov. 9. p. 2-3.

Szakál Gyula: Kávéházak, cukrászdák, mozik és vállalkozók. In: Győri Tanulmányok 25. Győr, 2001. p. 47-54.

Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.