Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 7. rész

A Győri Lapok (1879), a második Hazánk (1880-1889) és a Győri Híradó (1884-1888)

Amint sorozatunk előző darabjának befejezéseként jeleztem, a Szabad Polgár 1875. októberi megszűnése után a Győri Közlöny ismét vetélytárs nélkül maradt. Újabb négy esztendőnek kellett eltelnie egy „második újság” alapításáig: ez 1879. január elsején indult útjára és a Győri Lapok címet kapta. A „Társadalmi, közművelődési és ismeretterjesztő közlöny” alcímet viselő lap felelős szerkesztője Karika Antal, kiadó laptulajdonosa Czéh Sándor volt, akinek nyomdájában készült a hetente kétszer megjelenő kiadvány. Érdekességét az adja, hogy – amint az tartalmából kiderül – a Győri Lapok egy ideiglenes hézagpótló kiadványként indult és fennállását arra az időre tervezte, míg egy újabb, a győri közönség számára az akkori Győri Közlönynél – legalábbis véleményük szerint – „megbízhatóbb” politikai lap nem indul. A Győri Lapok szerkesztősége a Hazánk címmel 1880-ban meginduló újságot tartotta ilyen lapnak, melynek indulása előtt megszűnt, kinyilvánítva azt, hogy szellemi utódjaként a Hazánk című lapot ismeri el; egyidejűleg a Győri Lapok felelős szerkesztője, Karika Antal is az induló újság munkatársainak sorába lépett.

A győri sajtó történetében immár második Hazánk 1880. január 3-án indult útjára. A címválasztás aligha volt véletlen; mint ahogy az sem, hogy az induláskor „Politikai és vegyes tartalmú hírlap” alcím 1882-ben már kiegészül „A győri és győrmegyei Függetlenségi Párt közlönye” mondattal. A Hazánk szerkesztésében részt vevő tucatnyi személy közül Pereszlényi János református lelkész neve fonódott össze leginkább a lappal: 1880 márciusától főmunkatársa, ez év karácsonyától felelős szerkesztője, majd 1882 áprilisától decemberéig ismét főmunkatársa az újságnak. 1885 júniusától november elejéig főszerkesztője, majd 1889 áprilisáig felelős szerkesztője a népszerű orgánumnak, melynek sikeréhez – hogy az életrajzi szócikkét író Tóth László szavait idézzem –  „szép stílusú, irodalmi igénnyel megírt cikkeivel” is hozzájárult.

Aligha tévedünk azonban, ha azt mondjuk: Pereszlényi János nevének fennmaradása leginkább annak a ténynek köszönhető, hogy ő vette fel a Hazánk munkatársai közé Gárdonyi Gézát! Gárdonyi négy évi tanítóskodás után e tevékenységébe belefáradva, az íróvá válás reményében, 1885 szeptemberének végén érkezett Győrbe és kopogtatott be Pereszlényi János főszerkesztőhöz, aki azonnal fel is vette a Hazánkhoz, főmunkatársi minőségben. Szeptember 27-én már be is jelentette lapjában: „Örömmel hozzuk olvasóink tudomására, hogy Gárdonyi (Ziegler) Géza urat, ez ismert népszerű írót szerencsések voltunk lapunk főmunkatársául megnyerni s ily minőségben már legközelebb meg is kezdi munkálkodását.” Október elsejétől „A vad tudós és fia” című humoreszk folytatásos közlésével kezdődött meg Gárdonyi Géza győri tevékenysége, melynek első szakasza csak ez év végéig tartott, de – amint arról a későbbiekben még esik majd szó – a következő három évben több győri időszaki kiadvány is munkatársának tudhatta az egyre ismertebbé váló írót.

Pereszlényi János mellett Csepy Pál, Karika Antal, Rónay Etele, Kalma István és Gaár Iván végezte a Hazánk főszerkesztői teendőit hosszabb-rövidebb ideig; de ideiglenes főszerkesztőként Szombathy Ignác főreáliskolai tanár nevét is olvashatjuk a lap néhány számán. A főmunkatársak sorában a már említettek mellett Ernyei Károly nevét fedezhetjük még fel; míg lapvezérként – két rövidebb időszakban – Krisztinkovich Ede is kapcsolódott az újsághoz, mely 1889 áprilisáig Czéh Sándor, majd özvegye nyomdájában készült; ekkor vette át a főszerkesztői tisztet Gaár Iván és vitte át a lapot az általa vezetett nyomdába.

1884-ben az akkor már ötödik éve párhuzamosan megjelenő két lap – a Győri Közlöny és a Hazánk – mellett útjára indul egy harmadik is. A Győri Híradó című, „Társadalmi, közgazdasági, közművelődési és helyi érdekű heti lap” alcímű időszaki kiadvány első száma 1884. július 6-án jelenik meg, hogy azután négy és fél éven keresztül eljusson a város érdeklődő közönségéhez. A Széphegyi Jakab felelős szerkesztő és Gross Gusztáv kiadó által útjára indított, ez utóbbi nyomdájában készült újság 1887 végéig hetente jelent meg, fennállásának utolsó évében pedig már hetenként kétszer. Az alapító főszerkesztőt 1885 februárjában Koltai Virgil bencés főgimnáziumi tanár követi egy bő fél évre; ez év októberében viszont már az „Avar” (ál)név olvasható e tisztség viselőjeként, mely álnév Szávay Gyula személyét rejti; az a Szávay Gyula lesz a főszerkesztő, aki a következő évtizedek győri újságírásának meghatározó alakjaként több lap szerkesztésében is részt vett – akinek nevét emiatt a későbbiekben többször fogom még említeni. Főszerkesztői működésének köszönhetően a Győri Híradó profiljában is történik némi változás, amint azt az 1886. január elsejétől megjelenő új alcím – „Társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági s helyi érdekű tartalommal megjelenő heti lap” – is jelzi.

1886. január elsejétől Szávay Gyula már saját nevét használja a lapon, melynek a következő kilenc hónapban még főszerkesztője; őt előbb Hindy Ernő, majd Markovics Sándor követi e tisztségben, hogy azután – a lap fennállásának utolsó három hónapjában tevékenykedve – Sarkady István zárja a főszerkesztők sorát.

A Győri Híradó utolsó száma 1888. december 12-én látott napvilágot; megszűnésével azonban nem lett ismét „egyeduralkodó” a Győri Közlöny – köszönhetően egyrészt annak, hogy a Hazánk ekkor még élt, másrészt annak, hogy Szávay Gyula 1886 szeptemberében új lapot indított Győri Hírlap címmel; e jelentőssé váló újság történetéről (és szerkesztőjének személyéről) azonban majd sorozatunk egyik későbbi darabjában tudhat meg számos érdekességet a Tisztelt Olvasó!

Horváth József