Vicces újságkivágások Digitális Könyvtárunkból

1899

1. Bicsakkal akart fizetni

2. " ... az ur tartozik nekem 4 forint 40 krajcárnyi pofonnal ... "

 3. Biztos nagyon szerette a tyukot

4. "Mogyoróbokorban terem az a vonó"

További érdekességek találhatóak a Megyei Könyvtár Digitális Archívumában!

Kódjátszma

Hollywood ráállt az igaz történetekre. Ennek megvan az az előnye, hogy felhívja a közönség figyelmét a kiemelkedő emberekre. Például a második világháború egyik különleges hősére, Alan Turning-re (Benedict Cumberbatch), aki mentális képességeit vetette be a náci hadigépezet megfékezésére. A Kódjátszma remek film nagyszerű alakításokkal. Ugyanakkor a valósághoz való hűség tekintetében nem százszázalékos, mint azt az álomgyártól már megszokhattuk.

A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. Többek között nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott, és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel lerövidítette a második világháborút, és elősegítette a németek legyőzését. A film értékét emeli, hogy a teljes titokban zajló műveletről a hetvenes évekig senki sem tudott.

Nem egy megszokott hőstörténettel állunk szemben tehát. Alan Turning a matematika fegyverével vívta a maga csatáit. Nem aratott dicsőséget, nem övezte hála erőfeszítéseiért. Ráadásul súlyos erkölcsi terhet viselt, hiszen a németek nem jöhettek rá, hogy a kódot megfejtették, hiszen akkor azonnal megváltoztatták volna, és az angolok kezdhetik elölről a többéves munkát. Ezért hiába értesültek minden tervezett hadműveletről, nem akadályozhatták meg, csak egy statisztikailag meghatározott részüket. Egy ilyen abszurd háborús helyzetben a hideg logika összetűzésbe kerül az érző szívvel.

A tudós a háború után az egyik legkorábbi digitális számítógép létrehozásán fáradozott, és közreadott több provokatív írást, például a Computing Machinery and Intelligence címűt, amelynek az első sora újszerűen gondolatébresztő volt: „Azt javaslom megfontolásra, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?”.

Turning életét beárnyékolta homoszexualitása, amely miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött, és választania kellett a börtön vagy a hormonkezelés között. Az utóbbi mellett döntött, s a film szerint ez képességeit erősen aláásta. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.

Ha tökéletes történelmi hűséget nem is várhatunk a filmtől, de megismertet bennünket egy kivételes hőssel, akinek története a második világháborút is új megvilágításba helyezi.

Szabados Éva

Programjaink a hétre

Az USA nyugati körzetei

Az indiános könyvek által festett „vadnyugat” már a múlté. De milyen is arrafelé a világ valójában? Erről hallhatnak előadást január 27-én (szerdán) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében. Előadó: Dr. Szilágyi György. Az elhangzottakat vetítés színesíti. A programon való részvétel díjtalan.  Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Keleti és nyugati gondolkodás

Január 27-én (szerdán) 15.30 órakor a Gyárvárosi Közösségi Házban (Külső Árpád utca 6-8.) a Borostyán nyugdíjas klub vendége lesz Horváth Ferenc (a Magyar-Japán Baráti Társaság győri vezetője), aki a keleti és nyugati gondolkodás összehasonlításáról tart vetítéses előadást. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak. További információk a 96/314-045-as telefonszámon.

Boros Sándor előadása

Január 29-én (pénteken) 15.00 órakor a Marcalvárosi Fiókkönyvtárban (Lajta utca 27./a.) Boros Sándor fog vetítéses előadást tartani, az érdeklődők egy egészségügyi oktatófilmet tekinthetnek meg a nyugdíjas klub keretein belül. A programon való részvétel díjtalan.  Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Cs.O.K. ismertető

Január 29-én (pénteken) 16 órakor a Gyárvárosi Közösségi Házban (Külső Árpád utca 6-8.) a Közérdekünk-mi érdekünk programsorozat keretében a Családi Otthonteremtési Kedvezményről tartanak ismertetőt a Gyárvárosi Baráti Kör szervezésében. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak. További információk a 96/314-045-as telefonszámon.

Olvasta: David Bowie

Online játék a zenei legenda kedvenc könyvei alapján

2016. január 10-én, 69 éves korában örökre eltávozott David Bowie, az angol pop-rock ikon, aki fél évszázadot is meghaladó karrierje során generációk zenei ízlését, irányultságát és bizonyos tekintetben még talán látásmódját is meghatározta. Bowie azonban halálával nemcsak egy utolérhetetlen munkásságot, hanem egy száz könyvből álló listát is örökül hagyott kedvenc olvasmányaiból.

Január 25. hétfőtől január 31. vasárnapig naponta 1-1 kérdést (tehát összesen 7-et) teszünk fel David Bowie kedvenc olvasmánylistájából összeállítva a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér felnőtt Facebook-oldalán. Minden esetben egy, de sokszor több választ igénylő kérdést teszünk fel, amelyekre a felelet(ek) ezen a 100-as könyvlistán található(k) meg.

A helyes válaszokat akár naponta, akár egyben az összeset február 2. kedd éjfélig várjuk, NEM nyilvános kommentben, hanem a „diszol@gyorikonyvtar.hu” e-mail címre! A helyes megfejtést elküldők közül 3 szerencsés játékos népszerű könyvekből összeállított csomagot nyer, egyenként több, mint 10 ezer forint értékben. Szóval tisztelgésre fel, lássuk David Bowie kedvenc könyveit!

Helytörténeti kalandozások 67.

Térzene a sétányon

A reformkortól kezdődően a városok lakói a katonazenekarok jóvoltából sokszor hallgathattak térzenét. Győrben télvíz idején a Fő téren (a mai Széchenyi téren) adtak utcai hangversenyeket, a jó idő megérkezésével azonban a sétatérre csalogatták a közönséget.

1848 után mindenféle köztéri csoportosulást betiltottak, így a térzenéket is szüneteltették. A század végén a városi lakosság igényét teljesítve, újra gyakorivá váltak ezek az események.

Győri Közlöny, 1886. szeptember 2.:

Dunántúli Hírlap, 1897. október 27.:

A Győrvárosi Szépítő Egylet jóvoltából kialakított sétatér szépsége a győriek százait vonzotta egy kis sétára, üldögélésre, zenehallgatásra.

A sétatér 1900 körül:

Zechmeister Károly polgármester 1899 januárjában a közgyűlés jóváhagyását kérte egy zenepavilon felállítására. A helyi katonai állomásparancsnokság karnagya a színház mögötti területet javasolta. Az akkori Kioszk bérlői azonban jobban örültek volna a sziget északi részére történő elhelyezésnek. A városi tanács végül a színház mögötti helyet fogadta el, és 2000 korona kölcsön felvételét is engedélyezte a megvalósításra. A Schlosser-Wurda cég kapott megbízást a kivitelezésre, a hivatalos átadásra már 1899. május 4-én sor is került.

Ettől kezdve rendszeressé váltak itt a hangversenyek, amelyek még a háborús években is folytatódtak. 1910-ben a 26. gyalogezred például hetente kétszer adott hangversenyt.

Az első világháború idején nagy népszerűségre tett szert a bosnyák zenekar. Ezekben az években a szabadtéri hangversenyeket is gyakran kötötték össze jótékonysági gyűjtésekkel.

Győri Hírlap, 1915. június 15.:

Győri Hírlap, 1916. május 5.:

Miközben az Isonzó környéki harcokról írtak az újságok, itthon már csak kivételesen rendeztek térzenét, például azért, hogy a jótékonysági gyűjtés eredményesebb legyen. 1917 nyarán, a Virágnapon a nyomorgó gyermekeknek gyűjtöttek.

Ez a felvétel az 1920-as években készülhetett:

Az 1930-as években már óriási fák alatt állt a pavilon:

A Győri Nemzeti Hírlap 1939. október 5-i tudósítása Védenyi Lajos karmester vezetésével működő győri katonazenekar népszerűségét taglalja. Eszerint ők, megelőzve az összes vidéki várost, meghonosították a nyáresti néphangversenyeket. „Első vonalbeli művészi” programjukkal alig néhány szereplésük után olyan közönséget szereztek maguknak, amely felülmúlt minden várakozást. Májustól októberig száznál több hangversenyt adott a katonazenekar, klasszikusoktól a modern zenéig mindent játszottak. A cikk szerint voltak esték, amikor „százakra ment” a tömeg a szigeten, nem is beszélve a vasárnapokról, amikor „hullámzott a közönség a park útjain”.

Aztán újra háborús évek következtek. A jótékonysági rendezvényekre egyre nagyobb szükség mutatkozott. Ilyen volt az egyesített győri cigányzenekarok fellépése is a téti tűzkárosultak javára.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941.:

A második világháború végleg elsöpörte a békebeli világra emlékeztető térzenélés szokását, manapság az „utcai néphangverseny” a fesztiválok koncertjeiben él tovább.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:

Sáry István: Az első zenepavilon. In: A városszépítő. Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2008. p. 22-23.

A képeslapok forrása a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteménye.