Arcanum Digitális Tudománytár Plus adatbázis a könyvtárban

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér két legnagyobb szolgáltatási egységében, a Központi Könyvtárban (Herman O. u. 22.) és a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross G. út 4.) is elérhető az Arcanum Digitális Tudománytár Plus adatbázisa. Az ADT+ egy Interneten keresztül hozzáférhető, folyamatosan bővülő számítógépes adatbázis, amely kétrétegű PDF-eket és keresőprogramot tartalmaz. Az adatbázis jellemzően folyóiratokat, évkönyveket, periodikumokat, lexikonokat, családtörténeti-, helytörténeti-, hungarológia kiadványokat és könyveket foglal magában. Az adatok előállítója és a szoftver fejlesztője, üzemeltetője az ARCANUM Adatbázis Kft.

Az előfizetéses adatbázis (amely IP tartományhoz kötött, a megadott gépeken így nem kell a belépéshez felhasználónév és jelszó) Wi-Fi hálózatról, valamint a könyvtár internetszolgáltatásra fenntartott asztali számítógépeiről egyaránt elérhető. A felhasználók korlátozás nélkül használhatják a rendszer keresőjét, szabadon böngészhetnek a dokumentumok tartalomjegyzékében, megjeleníthetik a PDF-eket, valamint oldalakat is letölthetnek (ez utóbbi szolgáltatás azonban technikai korlátozás alá esik).

A megyei könyvtár új szolgáltatásának részleteiről az intézmény szaktájékoztató kollégái szívesen adnak további felvilágosítást az érdeklődőknek a helyszínen, illetve a könyvtár elérhetőségein.

Helytörténeti kalandozások 46.

A győri strand- és termálfürdő múltjáról

A folyók jóvoltából a szabad fürdőzés évszázadokon át adott volt a győriek számára. Már a római és a török időkben valószínűsítik a város területén a zárt fürdők működését is.

Az első világháború után jelentkezett nagyobb igény egy valódi medencés fürdő megépítésére, mivel 1918 után Győrben fellendült a sportélet, evezősök, úszók készültek országos versenyekre. Az 1920-as évek elejétől egyre erősebb hangok jelentek meg a helyi sajtóban, melyek strandfürdőt, állandó uszodát követeltek. Egyes cikkek Révfalut célozták meg a majdani fürdő lehetséges helyszínéül, ezt a területet alkalmasnak találtak komplex nyaralótelep kialakítására is.

Fabódés, deszkamedencés strandfürdő:

A Győri Hírlap 1925. szeptember 16-án tudósított a városi törvényhatóság döntéséről, miszerint Győr 51 millió koronát különített el a költségvetésből a fürdő építésére, állandó uszoda létrehozására.

A cikk már a következő évre ígérte (legalábbis remélte) az uszoda felépítését, amely azonban egyelőre váratott magára. Még 1927-ben és az 1928-as sajtóban is csak az e célra elkülönített pénzről olvashatunk. A gazdasági világválság hatását közben Győrben is érezni lehetett.

A város 1929-ben létrehozta a Fürdőügyi Bizottságot, melynek feladata a győri fürdőkérdés tanulmányozása, illetve egy mélyfúrású és meleg forrású kút lehetőségének vizsgálata volt.

A Dunántúli Hírlap 1930. március 14-én megjelent száma szerint két lehetőség mutatkozott az uszoda építésére: az egyik, a drágább megoldás azt jelentette, hogy a korábbi példákhoz hasonlóan vasbetonra épített deszkamedence épülne, a másik tervezet szerint modern, állandó verseny és közfürdőzésre is alkalmas medencét építenének.

Szerencsére a városvezetés belátta, hogy Győrnek kell egy valódi uszoda, így 1930. március 23-án már arról tudósított a Dunántúli Hírlap, hogy eldöntötték az épített medencés uszoda megvalósítását, amely akár a téli fürdőzést is lehetővé tenné.

Azonnali terveket sürgettek, és még az országos úszószövetség elnökét is elhívták terepszemlére. Az uszoda tervezésével kapcsolatban több tervező neve felmerült, végül Hajós Alfréd, a „világ elismerten legnagyobb uszodaépítő tekintélye”, az újkori olimpia bajnoka mellett döntött a győri városvezetés. Az új uszoda helyszínéül a Cziráky teret jelölték ki.

Dunántúli Hírlap, 1930. április 10.:

Dunántúli Hírlap, 1930. április 25.:

Ezzel párhuzamosan elkezdték szervezni a próbafúrásokat a mai uszoda környékén, mivel az előzetes geológiai mérések szerint a mélyben akár 50-60 fokos hőmérsékletű víz is lehet.

A Hajós Alfréd által tervezett medencés uszoda egy 50x18 méter méretű nagymedencéből és egy lubickolóból állt, kiegészítve öltözőépületekkel, kazánházakkal. A tervekben szerepelt még egy műugrásra alkalmas medence is, de a talajviszonyok miatt és költségkímélés céljából ez utóbbit elhagyták.

Dunántúli Hírlap, 1930. május 03.:

Dunántúli Hírlap, 1930. május 07.:

Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött meg, gondosan megválogatott győri vállalkozókkal. A kivitelezést sürgette az a tény, hogy Győr minél hamarabb be akart kapcsolódni az országos vízi sportéletbe. Már július hónapra úszóversenyt hirdettek a helyi úszóknak, augusztus 20-ára pedig úszókongresszussal egybekötött országos úszóversenyt terveztek, melyre a kor jeles bajnokait is várták.

Május közepén tartották az uszoda bokréta ünnepélyét, melyre illusztris vendégeket és bajnokokat, köztük ifj. Horthy Miklóst és Hajós Alfrédot is meghívták. A program része volt a KIOSZK rádiótermében tartott állófogadással egybekötött sajtótájékoztató a közönség számára, ahol az építkezés lépéseit is bemutatták.

Dunántúli Hírlap, 1930. május 16.:

Dunántúli Hírlap, 1930. május 19.:

A győri medencés uszoda 1931. július 6-án nyílt meg, mely fekvése és technikai megoldása miatt is egyedülálló volt az országban. Hajós Alfréd tervező azt nyilatkozta, hogy a Cziráky-emlékműtől még impozánsabb és egyedi hangulatúra sikerült az uszoda. A medencéket a Duna vizével töltötték fel, és bonyolult eljárással gondoskodtak annak fertőtlenítéséről, cseréjéről és melegítéséről. Az öltözőkön kívül a pihenni vágyókat büfé, konyha és közös étkező-, napozóterasz várta.

A versenyúszásra, vízipólózásra és a hűsítő strandolásra egyaránt alkalmas uszoda felszerelése és szolgáltatásai a győriek minden igényét kielégítette. Az első avatóversenyt július 9-én tartották, majd augusztusban újra jeles úszók versenyeztek, és ekkor rendezték meg az első vízilabda-mérkőzést is Győrben. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel mindenkit az elővételi jegyvásárlásra bíztattak a szervezők.

Dunántúli Hírlap, 1930. június 28.:

A nagy sikerű sportesemény és a rendben lezajlott úszókongresszus után a győriek életvitelszerűen kezdték használni az uszoda nyújtotta előnyöket.

Győri strand 1933. (Fortepan/11802):

Vidám fürdőzők 1943. (Fortepan/43522):

Napozás a győri strandon 1943. (Fortepan/43521):

A győri városvezetés felismerte a létesítmény adta lehetőségeket, ezért elkezdték kidolgozni Győr fürdővárosi propagálását.

A második világháború Győrt ért bombázásai az uszodát sem kímélték, gránáttalálatot kapott, szétlőtték a klórozó berendezést, megsérültek az öltözőszekrények. A háború után két évig halódott a vízi élet, majd 1947-ben a medencés uszodát a három éves terv keretében újjáépítették. A szétlőtt berendezések felújításával párhuzamosan parkosítottak, számbavették az elkövetkezendő évek bővítési lehetőségeit.

A második világháború utáni első reklám hívja a fürdőzőket:

Látkép a Cziráky-emlékművel:

A medencés uszoda 1949-ig a város közüzemeként működött, később önálló vállalat lett, 1953-tól pedig a Víz- és Csatornaművekhez csatolták. Az évenkénti karbantartáson és a kisebb átalakításokon kívül eredeti állapotában működött az uszoda, majd 1962. május 1-től az első termálkút vizét, amely 2000 m mélyről feljutó gyógyhatású víz volt, bevezették a gyermekmedencébe. S hogy a gyerekekhez ne maradjanak hűtlenek, még ebben az évben társadalmi munkával építettek egy új termálmedencét, így visszakaphatták a lubickolót is a kicsik. A termál az uszoda tőszomszédságában, a Rába és a Duna torkolatánál épült fel.

Az új termálfürdő:

A langyosabb víz, az eggyel több medence vonzotta a látogatókat, kitolódott a fürdési szezon is. A megnövekedett forgalom miatt több kabinra, nagyobb parkosított területre volt szükség, valamint új játszóeszközök felállítására. A strandfürdő bővítési tervét 1965 januárjában tették nyilvánossá, melyben újabb termálkutak fúrása és két új medence megépítése is szerepelt. A tervek októberre meg is valósultak, Győr a régió kiemelkedő fontosságú fürdővárosa lett. A siker nem maradt el, már külföldről is egyre többen érkeztek a gyógyhatású víz miatt. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint alkálihidrogén-karbonátos és kloridos hévíz tör fel Győrben, ami jodidion tartalma miatt a jódos vizek közé sorolható. Fürdőkúra esetén mozgásszervi és reumatikus panaszokra ajánlották. Győr városa a további bővítésen gondolkodva ismét 10-12 millió forintot különített el az uszodára, vagy ahogy akkor már gondoltak rá, a fürdőtelepre, fürdőkombinátra.

Az egykori egymedencés uszoda folyamatos fejlesztése Győr fejlődését is segítette, ennek kapcsán épültek szállók, éttermek és kemping is a városban. A 80-as évek elején tervpályázatot írtak ki a fürdő további fejlesztése érdekében, már kifejezetten gyógyturisztikai céllal. A rendszerváltás időszakában azonban már sem pénz, sem tervek nem voltak, a strand, a termál egyre lehangolóbb képet mutatott. Újságcikkek születtek, amelyek megkérdőjelezték, hogy egyáltalán felújítható-e az épületkomplexum.

Építő, a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.:

Végül a győriek nagy bánatára a termál alig 25 éves épületeit 1988-ban életveszély miatt lebontották.

Mai Nap, 1991. december 04.:

Az 1990-es évek bonyodalmas, nyomozásokkal tarkított fürdőépítési álmai után új történet vette kezdetét. 2004. október 3-án már mint Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő nyitotta meg kapuit, és áll azóta is a győriek és a pihenni, gyógyulni vágyók rendelkezésére.

Lengyel Adrienn

Felhasznált források:

Cziglényi László: A győri fürdők In.: Győri tanulmányok 3. Győr vízműve. Győr Megyei Város Tudományos Kutatócsoportja, 1974. p. 107-133.

Gallyas Camilló: Győr: a romváros élni akar! Győr Egyházmegyei Alap Nyomdája, 1948.

Magyar Építőművészet 1966. 2.

Építő: Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.

Dunántúli Hírlap 1930. évfolyama

A képek forrásai:

Dunántúli Hírlap 1930. évfolyama

Magyar Építőművészet 1966. 2.

Építő: Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat lapja, 1987.

A DRKPMK Helyismereti Különgyűjteményének cikk-kivágat- és aprónyomtatványaiból

Sády Erzsébet: Egyszer volt: Győr vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920. Editor 21, 2013.

Gallyas Camilló: Győr: a romváros élni akar! Győr Egyházmegyei Alap Nyomdája, 1948.

Fortepan

David Fontana: A jelek és szimbólumok titokzatos világa - Könyvajánló

Impozáns és magával ragadó kötettel vezeti be az olvasót a Kossuth Kiadó a szimbólumok világába. A szerző, David Fontana (1934-2010) a Brit Pszichológiai Társaság tagja volt, aki kulturális és lélektani szempontból is vizsgálta az emberiség gazdag jelképtárát, Jung kollektív tudattalanról szóló tanára is alapozva. A Cardiff University pszichológiaprofesszora és a liverpooli John Moores Universitytanszékvezetője számos, a szimbólumokról, illetve az álmokról szóló könyvet állított össze, munkáit több, mint 25 nyelvre lefordították.

A jelek és szimbólumok titokzatos világa bővelkedik a szemet gyönyörködtető illusztrációkban, ezért abban is segít, hogy megértsük a világ művészeti alkotásainak és építményeinek rejtett jelentését.

Rögtön az első részben olvashatunk a szimbólumalkotó elméről, vagyis megtudhatjuk, az ember veleszületett képessége, hogy jelképekben gondolkodik, sőt, hogy jelképeket alkot. Például a reneszánszban egész szimbólumrendszerekkel találkozhatunk, melyek a világegyetemet írják le.

David Fontana szerint a szimbólumok egyetemes érvényűek, ugyanakkor úgy tudjuk teljességükben megérteni őket, ha kitágítva szellemi horizontunkat, több kultúrára és más századokra is kiterjesztjük érdeklődésünket. Ehhez ad kiváló alapot a kötet, melynek 2. részében a szimbólumok világa tárul elénk, mintegy 500 különböző jelkép, tematikusan csoportosítva. Olvashatunk az égitestekhez fűződő jelentéstartalmakról, az asztrológiai jegyekről, a különféle természeti lények és jelenségek szimbolikus értelméről. Találkozhatunk istenekkel, istennőkkel, angyalokkal és mitikus hősökkel. A tematikus fejezeteket több ősi civilizáció és vallás jelképrendszerének bemutatása is kiteljesíti, például rövid ízelítőt kaphatunk az ókori Egyiptom vagy a taoizmus kincsestárából is. Mélyebb értelmet nyerhet számunkra a labirintus, mely jelképes zarándoklatra, egyfajta belső utazásra szólítja fel az embert, kifejezve az élet döntésekkel, választásokkal nehezített útját.

Megismerhetjük az olyan mindennapi eszközökben rejlő gyakran nagyon mély üzenetet, mint a létra, a tányér, a mérleg, vagy a kerék. Ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet, hogy érdemes megkülönböztetnünk az ősibb és összetettebb szimbólumokat a meghatározott célra választott vagy szerkesztett egyszerűbb jelektől.

A könyv többet adhat annál, mint amit elsőre gondolnánk. Hiszen ahogy arról olvasunk, mit rejthet számunkra a fehér vagy a fekete szín, hogy mi mindent fejezhet ki a fuvola vagy a pánsíp, vagy hogy miként lehet szent a geometria, elkezdjük másként szemlélni a dolgokat. Ha nem elégszünk meg a felszínnel, különleges értékekre bukkanhatunk a világban, és önmagunkban is.

Fontana szerint a szimbólumok megérinthetik és inspirálhatják az embert, jelentésük pontos megfejtése hozzásegít az önismerethez, és emberi létünk lényegének megértéséhez.

Szabados Éva

Köszönet a Kossuth Kiadónak a könyvért!

A halászkirály legendája - Filmajánló

A halászkirály legendáját (The Fisher King), Terry Gilliam (Brazil, 12 majom) filmjét (a nemrég elhunyt Robin Williams főszereplésével) 1991-ben mutatták be a mozikban, és azóta már szinte klasszikussá vált. Egy olyan alkotásról van szó, mely különleges módon ötvözi a realitást és a képzelet mitikus világát.

A cím az egyik Arthur mondakörben szereplő legendára utal: a történet szerint a király még gyerekként kinn maradt éjszakára az erdőben, hogy bizonyítsa rátermettségét. Mikor leszállt az éj, az erdőben bolyongott éppen, amikor is látomása támadt: a lobogó tűzből előtűnt a Szent Grál, az isteni kegyelem jelképe. Ekkor egy hang szólt a fiúhoz: Légy te a Grál őrzője, hogy meggyógyítsa az emberek szívét! De a fiút már elvakította a hatalommal, dicsőséggel és szépséggel kecsegtető élet káprázata. És a mélységes döbbenet állapotában egy pillanatra úgy érezte, nem kisfiú már, hanem legyőzhetetlen, akár Isten. Így hát benyúlt a tűzbe, hogy elvegye a Grált, de a kehely eltűnt, s a fiú keze ottmaradt a tűzben, és rettenetesen összeégett. Ahogy idősebb lett, úgy mélyültek a sebei, mígnem egy napon az élet értelmét vesztette a számára. Nem bízott már senkiben, önmagában sem, nem bírt szeretni, se szeretetet elfogadni. Belebetegedett e felismerésbe, s elindult a halál felé. Amikor egy nap egy bolond jött a várba, és megkérdezte: Mi bánt barátom?...

A szimbolikus történetet mottójául választó film egyszerre rejt társadalomkritikát és modern hőstörténetet. Jack Lucas (Jeff Bridges) műsorvezető a rádióban. Meg van győződve arról, hogy a csúcson van, öntelt és cinikus. Egy beszélgetésben felelőtlen megjegyzést tesz a gazdag elit egyik szórakozóhelyére és gőgös látogatóira. Nem számol azzal, hogy telefonálója egy beteg lelkű fiatalember, aki még aznap este valóra váltja szavait, és valósággal megtizedeli a felkapott, bár előkelő vendégeit. Jack összeomlik, amikor a televízióban szembesül szavai hatásával. Még évek múlva sem tud szabadulni a lelkiismeret-furdalástól. Munkájától visszavonul, és alkoholizmusba menekül. Bár barátnője, Ann (Mercedes Ruehl) szereti és igyekszik segíteni rajta, odáig jut, hogy öngyilkosságot akar elkövetni. Ám ekkor a sors úgy hozza, hogy találkozik Perry-vel (Robin Williams), a hajléktalan bolonddal, akiről hamarosan kiderül, hogy egykor neves professzor volt, s éppen abban a bizonyos mészárlásban veszítette el imádott feleségét.

A találkozás mindkét ember számára egy új kezdet lehetőségét jelenti. Az értékválságba süllyedt beteg világból a szent őrületbe menekülő Perry egy másik valóságot mutat Jack-nek, mely gyökeresen megváltoztatja félresiklott életét.

Az idén, 2015-ben 75 éves Terry Gilliam igazán sokoldalú alkotó. Gazdag képzelőereje minden munkájában megmutatkozik. Humorérzéke is nagyszerű, aMonty Python csoport tagjaként is dolgozott, például a Gyalog galopp társrendezője volt Terry Jones mellett. A halászkirály legendáját tartják első „hollywoodi” rendezésének, de ebben is megőrzi az USA-val szembeni kritikus hajlamát. Szociális érzékenységgel és kegyetlen nyíltsággal mesél az amerikai valóságról. Közben pedig szórakoztat, megrendít és felemel.

Díjak:

Golden Globe-díj (1992) - Legjobb női mellékszereplő: Mercedes RuehlGolden Globe-díj (1992) - Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória: Robin WilliamsOscar-díj (1992) - Legjobb női mellékszereplő: Mercedes RuehlVelencei Filmfesztivál (1991) - Legjobb rendező: Terry Gilliam

A halászkirály legendája angol nyelvű előzetese itt nézhető meg.

A Marcalvárosi Fiókkönyvtár zárva tartása

Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Marcalvárosi Fiókkönyvtár augusztus 3.(hétfő) és augusztus 23. (vasárnap) között szabadság miatt ZÁRVA tart! 
Nyitás augusztus 24-én (hétfő) 13 órakor. A zárva tartás ideje alatt a lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! 

Felhívjuk szíves figyelmüket továbbá arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!