David Fontana: A jelek és szimbólumok titokzatos világa - Könyvajánló

Impozáns és magával ragadó kötettel vezeti be az olvasót a Kossuth Kiadó a szimbólumok világába. A szerző, David Fontana (1934-2010) a Brit Pszichológiai Társaság tagja volt, aki kulturális és lélektani szempontból is vizsgálta az emberiség gazdag jelképtárát, Jung kollektív tudattalanról szóló tanára is alapozva. A Cardiff University pszichológiaprofesszora és a liverpooli John Moores Universitytanszékvezetője számos, a szimbólumokról, illetve az álmokról szóló könyvet állított össze, munkáit több, mint 25 nyelvre lefordították.

A jelek és szimbólumok titokzatos világa bővelkedik a szemet gyönyörködtető illusztrációkban, ezért abban is segít, hogy megértsük a világ művészeti alkotásainak és építményeinek rejtett jelentését.

Rögtön az első részben olvashatunk a szimbólumalkotó elméről, vagyis megtudhatjuk, az ember veleszületett képessége, hogy jelképekben gondolkodik, sőt, hogy jelképeket alkot. Például a reneszánszban egész szimbólumrendszerekkel találkozhatunk, melyek a világegyetemet írják le.

David Fontana szerint a szimbólumok egyetemes érvényűek, ugyanakkor úgy tudjuk teljességükben megérteni őket, ha kitágítva szellemi horizontunkat, több kultúrára és más századokra is kiterjesztjük érdeklődésünket. Ehhez ad kiváló alapot a kötet, melynek 2. részében a szimbólumok világa tárul elénk, mintegy 500 különböző jelkép, tematikusan csoportosítva. Olvashatunk az égitestekhez fűződő jelentéstartalmakról, az asztrológiai jegyekről, a különféle természeti lények és jelenségek szimbolikus értelméről. Találkozhatunk istenekkel, istennőkkel, angyalokkal és mitikus hősökkel. A tematikus fejezeteket több ősi civilizáció és vallás jelképrendszerének bemutatása is kiteljesíti, például rövid ízelítőt kaphatunk az ókori Egyiptom vagy a taoizmus kincsestárából is. Mélyebb értelmet nyerhet számunkra a labirintus, mely jelképes zarándoklatra, egyfajta belső utazásra szólítja fel az embert, kifejezve az élet döntésekkel, választásokkal nehezített útját.

Megismerhetjük az olyan mindennapi eszközökben rejlő gyakran nagyon mély üzenetet, mint a létra, a tányér, a mérleg, vagy a kerék. Ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet, hogy érdemes megkülönböztetnünk az ősibb és összetettebb szimbólumokat a meghatározott célra választott vagy szerkesztett egyszerűbb jelektől.

A könyv többet adhat annál, mint amit elsőre gondolnánk. Hiszen ahogy arról olvasunk, mit rejthet számunkra a fehér vagy a fekete szín, hogy mi mindent fejezhet ki a fuvola vagy a pánsíp, vagy hogy miként lehet szent a geometria, elkezdjük másként szemlélni a dolgokat. Ha nem elégszünk meg a felszínnel, különleges értékekre bukkanhatunk a világban, és önmagunkban is.

Fontana szerint a szimbólumok megérinthetik és inspirálhatják az embert, jelentésük pontos megfejtése hozzásegít az önismerethez, és emberi létünk lényegének megértéséhez.

Szabados Éva

Köszönet a Kossuth Kiadónak a könyvért!

A halászkirály legendája - Filmajánló

A halászkirály legendáját (The Fisher King), Terry Gilliam (Brazil, 12 majom) filmjét (a nemrég elhunyt Robin Williams főszereplésével) 1991-ben mutatták be a mozikban, és azóta már szinte klasszikussá vált. Egy olyan alkotásról van szó, mely különleges módon ötvözi a realitást és a képzelet mitikus világát.

A cím az egyik Arthur mondakörben szereplő legendára utal: a történet szerint a király még gyerekként kinn maradt éjszakára az erdőben, hogy bizonyítsa rátermettségét. Mikor leszállt az éj, az erdőben bolyongott éppen, amikor is látomása támadt: a lobogó tűzből előtűnt a Szent Grál, az isteni kegyelem jelképe. Ekkor egy hang szólt a fiúhoz: Légy te a Grál őrzője, hogy meggyógyítsa az emberek szívét! De a fiút már elvakította a hatalommal, dicsőséggel és szépséggel kecsegtető élet káprázata. És a mélységes döbbenet állapotában egy pillanatra úgy érezte, nem kisfiú már, hanem legyőzhetetlen, akár Isten. Így hát benyúlt a tűzbe, hogy elvegye a Grált, de a kehely eltűnt, s a fiú keze ottmaradt a tűzben, és rettenetesen összeégett. Ahogy idősebb lett, úgy mélyültek a sebei, mígnem egy napon az élet értelmét vesztette a számára. Nem bízott már senkiben, önmagában sem, nem bírt szeretni, se szeretetet elfogadni. Belebetegedett e felismerésbe, s elindult a halál felé. Amikor egy nap egy bolond jött a várba, és megkérdezte: Mi bánt barátom?...

A szimbolikus történetet mottójául választó film egyszerre rejt társadalomkritikát és modern hőstörténetet. Jack Lucas (Jeff Bridges) műsorvezető a rádióban. Meg van győződve arról, hogy a csúcson van, öntelt és cinikus. Egy beszélgetésben felelőtlen megjegyzést tesz a gazdag elit egyik szórakozóhelyére és gőgös látogatóira. Nem számol azzal, hogy telefonálója egy beteg lelkű fiatalember, aki még aznap este valóra váltja szavait, és valósággal megtizedeli a felkapott, bár előkelő vendégeit. Jack összeomlik, amikor a televízióban szembesül szavai hatásával. Még évek múlva sem tud szabadulni a lelkiismeret-furdalástól. Munkájától visszavonul, és alkoholizmusba menekül. Bár barátnője, Ann (Mercedes Ruehl) szereti és igyekszik segíteni rajta, odáig jut, hogy öngyilkosságot akar elkövetni. Ám ekkor a sors úgy hozza, hogy találkozik Perry-vel (Robin Williams), a hajléktalan bolonddal, akiről hamarosan kiderül, hogy egykor neves professzor volt, s éppen abban a bizonyos mészárlásban veszítette el imádott feleségét.

A találkozás mindkét ember számára egy új kezdet lehetőségét jelenti. Az értékválságba süllyedt beteg világból a szent őrületbe menekülő Perry egy másik valóságot mutat Jack-nek, mely gyökeresen megváltoztatja félresiklott életét.

Az idén, 2015-ben 75 éves Terry Gilliam igazán sokoldalú alkotó. Gazdag képzelőereje minden munkájában megmutatkozik. Humorérzéke is nagyszerű, aMonty Python csoport tagjaként is dolgozott, például a Gyalog galopp társrendezője volt Terry Jones mellett. A halászkirály legendáját tartják első „hollywoodi” rendezésének, de ebben is megőrzi az USA-val szembeni kritikus hajlamát. Szociális érzékenységgel és kegyetlen nyíltsággal mesél az amerikai valóságról. Közben pedig szórakoztat, megrendít és felemel.

Díjak:

Golden Globe-díj (1992) - Legjobb női mellékszereplő: Mercedes RuehlGolden Globe-díj (1992) - Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória: Robin WilliamsOscar-díj (1992) - Legjobb női mellékszereplő: Mercedes RuehlVelencei Filmfesztivál (1991) - Legjobb rendező: Terry Gilliam

A halászkirály legendája angol nyelvű előzetese itt nézhető meg.

A Marcalvárosi Fiókkönyvtár zárva tartása

Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Marcalvárosi Fiókkönyvtár augusztus 3.(hétfő) és augusztus 23. (vasárnap) között szabadság miatt ZÁRVA tart! 
Nyitás augusztus 24-én (hétfő) 13 órakor. A zárva tartás ideje alatt a lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! 

Felhívjuk szíves figyelmüket továbbá arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

Képbe kerültek online szolgáltatásaink

Nagyot, pontosabban nagy képernyőt nézhet, aki a Kisfaludy Károly Könyvtár (Baross G. út 4.) előterébe toppan. Július utolsó napjaiban ugyanis üzembe helyeztünk a földszinten, az olvasószolgálati kölcsönzőpult felett egy 123 cm-es televíziót, amelyen könyvtárunk digitális szolgáltatásairól kaphatnak tájékoztatást látogatóink. Hiszen a bibliotékák szolgáltatási köre manapság rohamléptekkel bővül az Internetről elérhető, online funkciókkal, és mi sem a lemaradást választottuk.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér digitális univerzuma - amelybe a képernyőn keresztül bepillanthatnak - felnőtt- és gyermekkönyvtári honlapból (hírekkel, információkkal, könyv-film-zene-hangoskönyv ajánlókkal); szintén ilyen elkülönülésű Facebook-oldalakból; könyvtári blogból; információközlő Twitter-csatornából; könyvekkel, folyóiratokkal, képeslapgyűjteménnyel, muzeális kötetekkel, aprónyomtatványokkal folyamatosan bővülő digitális könyvtárból; online katalógus-adatbázisból; valamint egy naponta többször, folyamatosan frissülő tartalommal megjelenő online kulturális magazinból, a Győri Szalonból áll.

Van tehát mire kattintgatni az érdeklődőknek, a virtuális világban is számottevő szolgáltatásokkal várjuk könyvtáraink felhasználóit! Felnőtt Facebook-oldalunkra kisebb képgalériát töltöttünk fel az információs tévéképernyőről, amely ide kattintva tekinthető meg.

Helytörténeti kalandozások 45.

A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza

1877. július 11-én megalakult a Némai Kávéházban (az akkori Megyeház utca 433. alatt) a csónakázó egylet elődjének tekintendő Regatta Club. A Győri Csónakázó Egylet megalakulásáról a Győri Közlöny 1877. augusztus 5-én megjelent számában olvashatunk.

1877. augusztus 6-án a Regatta Club a városi törvényhatósági bizottsághoz beadott egy kérvényt a sétatéri híd fölötti hely átengedésére, melyet a várostól meg is kapott. A kérelem a sétatér falaiból a saroknál a víz fölé kinyúló gerendákra vetett 40 láb hosszú, 20 láb széles, tető alatti, levegőben lógó „hajó-színre” szólt. Fenn a sétatéren egy hat láb hosszú öltözőt építettek volna.  Az egylet az 1878. március 7-én megtartott tavaszi közgyűlésén ezt a tervet elvetette, és ugyanezen közgyűlésen egy másik tervet, egy úszó csónakház megépítésének tervét fogadta el.

A közgyűlés a kivitelezéssel Gaál Ödönt, Szabó Józsefet és Mihálkovics Tivadart bízta meg. Az úszó csónakházat fenyő talapzatra építették, és azt nyolc hordóra rögzítették. Miután emberi erővel nem tudták a hordókat alábuktatni, Szabó Józsefet felkérték arra, hogy aláhúzó gépet készítsen. Ennek a szerkezetnek a segítségével a hordókat már rögzíteni tudták, a csónakház építése befejeződhetett. Részlet a Győri Közlöny 1878. április 18-i számából:

1878. május 1-jén délután két órakor felavatták az új sportlétesítményt. 1880. március elején az úszó csónakházat felhúzták a híd mögötti téli kikötőből a helyére: itt érte a jégzajlás, amely majdnem a pusztulását okozta.

1881. március 1-jén éjjel a csónakház hóviharba került, a szél által a vízbe sodort hó hatalmas tömbökké összeállva a medret fenékig kitöltötte, és a víz sodró ereje nekinyomta a hótömeget a már felvontatott csónakháznak, azt a kikötőjétől elszakította, és nekifeszítette a hídnak, így a csónakház megroppant. A hajóállományt sikerült ugyan megmenteni, de a csónakház tönkrement. A megmentett csónakokat egy magtárban helyezték el, a ház megmaradt romjait a Hets-kertbe vitték.

Az úszó csónakház (Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999):

A március 27-én lezajlott egyleti közgyűlésen a csónakház lebontásáról és egy új csónakház építéséről döntöttek. Elhatározták, hogy az építési költségek fedezésére a tagok között kötvényeket bocsátanak ki, és azokat sorsolás útján törlesztik, ezenkívül 300 forint kölcsönt vesznek fel.

Az új csónakház építési tervének elkészítésével Szabó Józsefet bízták meg, az építési szerződést a Hets testvérekkel kötötték meg. Az épület nehezebb volt, mint az elődje, ezért azt 72 hordóra rögzítették, majd miután május 5-én elkészült, az építési helyéről (a hosszú hídtól) a rendes helyére leúsztatták. A rákövetkező napon megkezdődtek a belső szerelési munkálatok. A házban hölgyeknek is kialakítottak egy szobát – melynek falait fehérre festették, tetejét szövettel díszítették –, amit ők sosem használtak. Ugyanúgy, ahogy az emeleti kávézó teraszát se vette igénybe senki. Az új csónakház felavatására az évad ünnepélyes megnyitásakor, június 6-án került sor.

1884-ben felmerült egy szárazföldi csónakház építésének a gondolata, melyet a közgyűlés elé is terjesztettek. A következő évben a várostól közel 500 négyzetméternyi terület meg is kaptak az elképzelésre. A tervezés megindult, a költségekre ajándékösszegeket ajánlottak fel a tagok. Egy tervet el is fogadtak, és a kivitelezéssel Bohus mérnököt bízták meg. Ennek ellenére az épület mégsem készült el, és a választmány egy újabb úszó csónakház építése mellett döntött.

1887-ben az egylet örök használatra kapott a várostól 472,6 négyzetméternyi területet, és még azon a tavaszon megkezdték a szárazföldi csónakház építését. A munkálatokat azonban mégsem fejezték be, inkább a régi ház mintájára, 1020 forinton egy új vízi csónakházat építettek, a parton pedig egy kioszkot.

1895. január 20-án a helyi újság arról tudósított, hogy a Rába jege megolvadt, a nagy úszó jégtáblák a csónakházat a helyéről kiszakították, és a Püspökvár alá sodorták. Innen végül a csónakházat a Duna-Rába torkolat jégmentes részébe vontatták.

Győri Közlöny, 1895. április 14.:

Január 24-én a rendkívüli közgyűlésen az egylet „csónakház-építési bizottsága” egy a parton álló emeletes csónakház építésére tett javaslatot, majd június 9-én szintén rendkívüli közgyűlés keretében a tagok döntő többséggel a parti ház megépítése mellett foglaltak állást. A tervezéssel Hets Antal építészt bízták meg. A terv szerint az egyemeletes, cottage stílusú csónakház felső szintjén az öltözők, fürdőszoba, társalgó kapott helyet, a földszinten pedig a könnyű futású hajók, míg a part menti talphoz a társas hajók lennének kikötve. Az építkezéshez szükséges 7000 ezer forintot 50 forintos kötvények kibocsátásából fedezték. Az építési munkálatokról a helyi lap pontról pontra beszámolt. Az új csónakház építése miatt a feleslegessé vált régi úszó csónakházat az egylet a városnak felajánlotta megvételre.

1895. december 28-án megtartották a bokrétaünnepélyt, amelyről a Győri Hírlap másnap így tudósított:

1896. február 11-én álarcosbált rendeztek a csónakház építésének javára, amely 300 forint bevételt hozott.

Győri Hírlap, 1896. február 11.:

Májusban befejeződtek a külső munkálatok, majd a belső feladatokat végezték el, novemberben a gázvilágítás és a gázfűtés szerelési munkálatait is elvégezték. Az 1897. márciusi évadnyitó közgyűlést már a felavatásra váró saját házában tartotta meg az egylet.

Az elkészült csónakház:

A csónakház avató ünnepségét 1897. június 7-én tartották meg, melyről az akkori sajtó így tudósított:

A csónakház a századfordulón:

A csónakház az 1930-as években a sétatér felől:

A második világháború után a csónakház alapja megsüllyedt, és elkorhadt a főgerenda is, ezért a két torony közül a magasabbat le kellett bontani. Az épületet kibővítették, egy gondnoklakást és egy csónakjavító műhelyt építettek hozzá. 1948-ban az egylet neve is megváltozott: Győri Csónakázó Egyletből Győri Vörös Meteor Sport Klub lett. A csónakház 1960-ban került az új klub tulajdonába, de az épületet addig is a klub használta és tartotta karban.

1968 júliusában a csónakház és a szakosztály is az újonnan alakult Győri Spartacus SE tulajdonába került. Azóta többször tettek kísérletet a szecessziós stílusban épült, műemlék jellegű csónakház megmentésére, több terv is készült, de a megvalósítás rendre elmaradt. Az épület jelenleg az Unicentrál-Vagyonkezelő Kft. kezében van.

A Kisalföld című lapban megjelent cikk a csónakház tervezett felújításáról (2015. január 10.):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:

Mihálkovics Tivadar: A Győri Csónakázó Egylet története 1877-1887. Győr, Surányi János könyvnyomda-intézete 1889. 163 p.

Szabó Gábor: Újjászülethet a győri csónakház. In: Kisalföld, 2015. jan. 10. p. 22.

Végh Ferenc: A Győri Csónakázó Egylet alapításától a Mihálkovics Tivadar sétányig. Győr, Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóságának kiadványa 2002. 74 p.

Végh Ferenc: Száz éves a győri evezés 1877-1977. Kézirat. Győr

Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.