Digitális képeslap-gyűjteményünkből 6.

Győrvárosi Diákotthon - 1910-es évek, Bisinger sétány

Zárva lesz a Szabadhegyi Fiókkönyvtár

Kedves Olvasóink! Idejében igyekszünk tájékoztatni Önöket arról, hogy Szabadhegyi Fiókkönyvtárunk (Győr, Móra park 1.) egy hónapon belül két alkalommal is ZÁRVA lesz. Április 27-én (hétfőn), április 30-án (csütörtökön) és május 14-én (csütörtökön) nem tudják igénybe venni e könyvtár szolgáltatásait. Kérjük, hogy a könyvtárlátogatást ennek ismeretében tervezzék! Sürgős esetben felkereshetik bármely más könyvtárunkat. A részlegeink nyitva tartásáról és elérhetőségéről szóló információk honlapunkon megtalálhatók.

Programajánló a hétre

Rába-ikonok – kötetbemutató

Április 20-án (hétfőn) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) tartja a Batsányi-Cserhát Művész Kör Kisalföldi Csoportja a 2015. évi Rábatáj-antológia bemutatóját. Közreműködnek a költők és a Márvány Dalkör. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Utóélet – Filmklub

Április 21-én (kedden) 17 órakor kezdődik a Filmklub összejövetele a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint). A filmrajongók ez alkalommal Zomborácz Virág Utóélet című filmjét nézhetik meg. A vetítés időtartama 95 perc, a rendezvényre a belépés díjtalan. A filmről: a mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap, és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnik a nyomás, amely az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, amely – bár nem tud beszélni – innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő, valamint a lelkész asszisztense.

Az utazó kapucinus – kiállítás

Győrszentiváni Fiókkönyvtárunk (Ősi u. 1.) ebben az esztendőben is vállalta, hogy részese legyen a Molnár Vid Bertalan Emlékhétnek. Kollégánk idén felkutatta, mely országokban, városokban járt Győrszentiván jeles szülötte. A listát összeállította, s a vonatkozó anyagokból egy tárlónyit összegyűjtve és rendezve mini-kiállítást rakott össze. A tárlat április 21-én (kedden) 17 órakor nyílik, és április 30-ig, a könyvtár nyitva tartási idejében tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lanczendorfer Zsuzsanna lemezbemutatója

Április 23-án (csütörtökön) 18 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) kerül sor Lanczendorfer Zsuzsanna dalolós-beszélgetős lemezbemutatójára. A városszerte ismert néprajzkutató és énekes közelmúltban jelentette meg Dalmadarak című albumát, most az ezen szereplő énekekkel ismerkedhetnek meg. „A dal madárrá avat...” – Dalok kísérnek életemben, kedves, vigasztaló, örömhozó társaimmá szegődtek. A dalok mesterei oktattak, tanítottak a zene szépségére – vallja Lanczendorfer Zsuzsanna. A rendezvényre a belépés díjtalan.

„Hegyalján innen, Sokorón túl…” – Népmesemondó verseny Ménfőcsanakon

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára, valamint a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ 2015. április 9-én immár 24. alkalommal rendezte meg a „Hegyalján innen, Sokorón túl…” népmesemondó versenyt. A hosszú múltra visszatekintő, 1992-től évente megrendezésre kerülő hagyomány célja népmesekincsünk felfedezése, rejtett értékeink bemutatása, őrzése és közvetítése.

Mindnyájan arra törekszünk, hogy a gyerekek szeressék a népmeséket, hiszen „a mese a lélek tápláléka” (Goethe), és műfaja ma is az érdeklődés középpontjában áll. A nagy mesemondások ideje szerencsére soha nem jár le: a mesékre mindig szükség volt, van és lesz, hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésének élményére. A mese rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából, annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse.

Az elmúlt évek tökéletes bizonyítékai annak, hogy nem csökken az érdeklődés versenyünk iránt, melyet 2005-ig Szalai Béláné, majd Nagy Emilné könyvtárosok szerveztek. A zsűri tagjainak minden alkalommal neves szakértőket kértünk fel, akik munkájukkal hozzájárulnak a színvonal fenntartásához: idén a zsűri elnöke Budai Ilona népdalénekes, Magyar Örökség-díjas tanár volt, akinek a munkáját Kontra Józsefné tanár és Máté Zsófia könyvtáros segítették.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl” népmesemondó versenyen 2015-ben is Győr és Győr környéki települések kisdiákjai vettek részt lelkes pedagógusaik, szüleik vezetésével. A rendezvényt Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese nyitotta meg. Először a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatos énekkarát hallgattuk meg Macherné Bedőcs Rita vezetésével, majd néptáncot láthattunk a Marcal Néptáncegyüttes petőfis diákjaival. Az idei versenyre 28 tanuló jelentkezett (1-6. osztály), és mondta el a magyar népmesekincs legszebb történeteit. A hagyományoknak megfelelően idén is 3 kategóriát állítottunk fel: a kicsik (1-2. osztály) kezdtek, majd a tanulók korosztályonként (3-4. osztály és 5-6. osztály), névsor szerint kerültek sorra. A versenyen Benedek Elek, Timaffy László, Budai Ilona által gyűjtött népmesék hangzottak el, a zsűri tagjai pedig értékelték a kis mesemondókat, akik mindnyájan ajándékban részesültek. Természetesen a felkészítő pedagógusok munkáját is megköszönték, majd lehetőség nyílt arra is, hogy az érdeklődők megtekintsék a Bezerédj-kápolnát és a kastélyt.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl…” népmesemondó verseny végeredménye:

Helyezettek: 1-2. osztály

1. Madarász Kristóf (Koroncó, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 1. osztály)

2. Márk Olivér (Győr, Bartók Zeneművészeti Általános Iskola, 1. osztály)

3. Tóth Tamás (Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola, 1. osztály)

Különdíj: Farkas Leila (Gyömöre, Háry László Általános Iskola, 2. osztály)

Helyezettek: 3-4. osztály

1. Radics Marcell (Győr, Újvárosi Művelődési Ház, 4. osztály)

2. Zoltai Balázs (Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola, 3. osztály)

3. Puskás Zsuzsanna (Börcs, Zrínyi Ilona Általános Iskola Tagiskolája, 3. osztály)

Különdíj: Karsai Fanni (Lipót, Szigetközi Körzeti Általános Iskola, 4. osztály)

Helyezettek: 5-6. osztály

1. Károly Virág (Győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 5. osztály)

2. Szemes Fébé Eszter (Győr, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 5. osztály)

3. Puskás Tamás (Abdai Zrínyi Ilona Általános Iskola, 5. osztály)

Különdíj: Pintér Gitta (Győr, Kodály Zoltán Általános Iskola, 5. osztály)

A verseny során sok szép népmesét hallhattunk tehetséges gyermekek előadásában, akik hatalmas élménnyel ajándékoztak meg bennünket. A jövőben is szeretnénk a hagyományoknak megfelelően megrendezni a vetélkedőt, s miután a majdnem negyedszázad alatt rengetegen vettek részt akár zsűritagként, akár versenyzőként a megmérettetésen, a 2016-ban esedékes 25. évforduló alkalmából szeretnénk meghívni a rendezvényre az említetteket (jelentkezni a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban lehet)!

Sulyok Attiláné

Helytörténeti kalandozások 30.

Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)

Az Elite Mozgó a két világháború között a város két állandó filmszínháza közül Győr legismertebb, legkedveltebb mozija volt. Egykori épülete a Karmelita templommal szemben, a Bécsi kapu tér északi oldalán a kazamaták és a Rába-hídfő közötti területen állt.

Glück József fényképe 1925 környékéről, már az Elite Mozival:

Győrött már a 20. század első éveiben is (pár évvel a film feltalálása után) a helyi kávéházak vendégcsalogatásul vetítettek rövidebb filmeket. Ez a fajta kulturális szolgáltatás beilleszkedett a vendéglátóhelyek eddigi tevékenységébe, hiszen koncerteket, bálokat, egyéb rendezvényeket korábban is tartottak. 1905 decemberében az Elite Kávéház (előzőleg Auer Kávéház) szintén megkapta a filmvetítési jogot, és működtethetett mozit a vendéglőben. Az új bérlő, Major Balázs igyekezett a lehetőséggel élni, és rendszeresen tartott filmvetítéseket az Erzsébet tér 1. szám alatti kávéházában.

Az Elite Kávéház az 1910-es évek elején, képeslap:

1912-ben a Bisinger sétányon megnyílt Győr első állandó filmszínháza, az Apolló, és ezzel egyidejűleg megszűnt a kávéházak filmvetítési joga. Major Balázsnak sikerült elérnie, hogy az új vállalkozást működtető konzorcium részese legyen, továbbá a megállapodásba belevették, ha második mozira lenne szükségük a megnövekedett igények miatt, akkor az Elite Kávéházat fogják használni a tulajdonos engedélyével.

Az 1920-as évek elejére a filmvetítés jó hasznot hozó üzletté vált, az Apolló Mozi 530 férőhelye kevésnek bizonyult, és a konzorciumi szerződés határideje is lejárt. 1920-ban a 8454. sz. kormányrendelet előírta, hogy az a helyiség, amely 1920. október 3-án már moziként üzemel, azt más célra nem szabad felhasználni. 1921 novemberében a lehetőséget megragadva, jó időben kért özvegy vitéz Popoviči Aurélné Németh Erzsébet (a volt városi főügyész lánya) moziüzemeltetési jogot Győr városától, amelyet mint hadiözvegy meg is kapott. Sikerült a kávéház tulajdonosa, özv. Kunczné Schäffer Ida engedélyét megszereznie az átépítéshez, így elkezdődhetett a kávéház kizárólag állandó filmszínházzá való átalakítása.

Özvegy Popovici Aurélné született Szentlőrinczi Németh Erzsébet, az Elite Mozi üzemeltetője:

Az Elite Kávéház mozivá átépítését Káldy Mihály kőművesmester, építési vállalkozó végezte. 350 szék és 15 páholy lett kialakítva 76 páholyüléssel, azaz 426 férőhelyes lett, amely iránt kezdettől nagy volt az érdeklődés.

Dunántúli Hírlap, 1922. március 22.

1922. április 3-án nyílt meg Győr új, második állandó mozija, az Elite Mozi.

Dunántúli Hírlap, 1922. április 2.

Dunántúli Hírlap, 1922. április 3. – az első vetített film az Elite Moziban:

Az első időben az Elite bevételei az Apollóénak 70-80%-át tették ki, de ez a helyzet hamarosan megváltozott. Egyre népszerűbb lett az Elite, ahol jobb volt a gépek állapota, több új filmet hoztak be, tisztább és élesebb volt a vetített kép, valamint heteken keresztül nem fordult elő a képek elszakadása vagy meggyulladása. Előnyös helyzetbe került az Elite Mozi azért is, mert forgalmas helyen, a városközpontban működött, és előzékenyebb volt a fogadtatás. A két mozi között megindult a versengés.

Az Elite Mozi oldala a Rába-híddal:

Közben a filmtechnika is fejlődött. Az 1920-as évek közepén megjelentek a fekete-fehér filmekben kisebb, színes részek is, mint 1925-ben a Halálvölgy vándora és 1927-ben A fekete kalóz című filmekben, de ez ekkor még persze nem volt általános.

Mozifilm reklámja az Elite Mozival, szemben a Rába-híd lábánál – Glück József fényképének részlete:

Az új adóbevételt hozó szolgáltatásból, a filmjátszásból a város vezetése minél több bevételre törekedett. Ekkor már jól látszott, hogy az Elite kisebb férőhelyen is több látogatót fogad, jó üzletpolitikájának köszönhetően sokkal több lett a bevétele. Az Apolló 530, az Elite 430 férőhelyes mozi, az Elite nézettsége 1924-ben mégis szinte a duplája volt a másikénak. 1925 szeptemberében az Apolló Mozival egyesítették az Elite Filmszínházat az Elite üzemeltetője, Popoviči Aurélné vezetése alatt. A közös vezetés után is látogatottabbnak bizonyult az Elite, de a nagy különbség eltűnt. 1926 augusztusában Győr városa megvette az Elite épületét, Popoviči Aurélné bérlőként maradt.

Az Elite Mozi – Glück József fényképe 1925 áprilisából:

1930 őszére a némafilmeket kiszorították a hangosfilmek, mert az új technika úgy elterjedt, hogy a filmpiac a némafilmekkel való ellátást már nem tudta biztosítani. Győr városa 40 ezer pengő forgótőkét biztosított a hangosfilmet lejátszó készülék beszerzéséhez mozijainak, így megkezdődött a hangosfilmek vetítése – először az Apollóban, majd két hét múlva az Elite Moziban.

Dunántúli Hírlap, 1930. október 24. – hangosfilm az Elite Moziban 1930. október 23-án:

A nagy újdonság erejét mutatja, hogy egy darabig mindkét mozi műsoránál hozzátették a jelzőt: Elite Hangosfilm Mozgószínház, Apolló Hangosfilm Mozgószínház. 1936-ban mint hirdetési lehetőséget mutatja be az Elite a város iparosainak a hanggal megjelenő filmreklámot.

Hangos filmreklám-bemutató, Győri Hírlap, 1936. május 19.:

1935 júliusában Győr városa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.

Újságcikk a mozik városi kézbe vételéről – Győri Hírlap, 1935. július 12.:

Győr saját filmszínházat is működtetett egy rövid ideig a Városi Kultúrházban Városi Filmszínház néven, de nem maradt tartós ez a triumvirátus. Az Elite és az Apolló mozi népszerű, szórakoztató játékfilmeket játszott, míg a Városi Filmszínház ismeretterjesztő filmeket.

Győri Hírlap, 1935. okt. 18.:

1936-ban az Elite és az Apolló kezdeményezésére a Győr városával kötött egyezség felbomlott, maradt a két állandó mozi a város lakóinak szórakoztatására. Az Elite-ben ismeretterjesztő előadást is tartottak a filmrögzítés kialakulásáról, illetve bemutatták a mozik vetítőgépeinek működését is.

Győri Hírlap, 1936. november 10. – Nemák Béla előadása az Elite-ben:

Mozireklám 1935-ből:

1942. szeptember 3-tól az Elite Mozi nevet váltott: a háború végéig Erzsébet Filmszínházként hívták. Szezonnyitó filmje a legendás Karády Katalin-film, a Valahol Oroszországban volt.

Győri Nemzeti Hírlap, 1942. szept. 3.:

A háború utolsó napjainak műsora – Győri Nemzeti Hírlap, 1945. március 25.:

A visszavonuló németek a város 16 hídjából 15-öt felrobbantottak, így az Erzsébet Mozi lábánál fekvő Rába-kettős híd is elpusztult 1945. március 28-án. Ideiglenesen két fahíd került a helyükre, de ezek nem voltak hosszú életűek, csak az új híd megépítéséig kerültek a folyó fölé. Az Erzsébet Mozi túlélte a háborút, és az élet újraindulásával továbbra is filmszínházként működött tovább.

Győri Szabad Szó, 1945. június 3.:

A politikai rendszer megváltozását jelzi, hogy 1945. szeptemberében a Dózsa Filmszínház feltehetően az Erzsébet Mozi, és az 1947-es címtárban egyértelműen Barátság Mozgófénykép Színház néven fut.

Győri Munkás, 1945. szeptember 19.:

1947-es győri címtár:

Kemény Ádám, az UVATERV építészének tervei alapján kezdték el az új Rába-hidat építeni. Mivel a vasbeton híd alsó élű, felsőpályás, ezért meg kellett emelni egy méterrel a hídfő és a Köztársaság tér (Bécsi kapu tér) folyóparti terepszintjét. A kettős híd keleti hídfőjének építésekor készült ez a fénykép, melyen jól látszik a már Köztársaság Mozi néven működő, de a régi Erzsébet feliratú mozi bejárata, és az épp játszott film reklámja: Trubadur.

A megyei könyvtár tulajdonában lévő fénykép:

A következő képen már szinte elkészült a híd, a Köztársaság Moziban az Elveszett melódiák című 1952-ben készült osztrák filmet vetítették.

A fénykép a Rómer Flóris Múzeum gyűjteményéből származik, Reichhardt Ferenc felvétele:

1953. november 8-án adták át ünnepélyesen a Rába-kettős hidat, és két hét múlva, november 21-én volt az utolsó előadás a Köztársaság Moziban.

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. nov. 21.:

Utána a napilapban csak a filmvetítés szünetelését írták, majd már a mozi nevét sem említették meg. Az Elite, azaz ekkor már Köztársaság Mozi csendben megszűnt, az épületet elbontották. 1954-ben a „hídfőben lévő pajtaszerű mozi bontása után a várfal felújítása is megtörtént”, írta Fátay Tamás építész a Győr. Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között című könyvében.

A várfal kibontásáról, ez Elite Mozi és a várfal előtti épületek elbontásáról, egy várbástya-söröző és múzeum kialakításáról 1935-ben már készült egy tervezet. Ebben szerepel: „A Sforzia bástya előtti tér ma az Elite-mozgó épületével van beépítve, az udvar végében a várfalak... A terv végső formájában akkor alakulhat majd ki, amikor már az Elite-mozgó épülete lebontásra kerülhet s a várfalaknak összefüggő rendszere a bástyasöröző kazamatáival egységbe kerülhet. A mai Elite-mozgó helyén nyerne kiképzést a Sforzia terrasz, amelyet csinos szökőkút díszítene. Erről a térről lépcsőfeljárat vezetne fel a bástyasöröző kazamatái felett lévő terraszra.”

Valló István: A győri vármúzeum és bástyasöröző terve – Győr, 1935. 3. ábra:

A régi ötlet nagyjából megvalósult, a Bécsi kapu tér tágasabb lett, kibővült. A kazamaták vendéglőként való hasznosítása is megtörtént. Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei alapján megépítették, 1971-ben átadták a ma már nem működő Vaskakas Tavernát.

Megkapó látvány a Rába folyó és a Sforza-bástya falai, kazamatái, bár a vélemények eltérőek, hogy a folyó felől zártan vagy nyitottan szebb-e a Bécsi kapu tér, de a tágasság az amúgy is zsúfolt belvárosban üdítőleg hat. A bástyaszeglet teresedésére Medgyessy Ferenc Szent István lovasszobrának kis léptékű másolata került 1958-ban. A mozi és a mellette lévő épület helyén, a vízpart és a régi várfalak közötti területen ma üres a tér, csak a lovasszobor látható, valamint a kőállványokra helyezett, a 19. század közepén Bécsben öntött ágyúk sora a Vaskakas Taverna mellett. Vajon lesz majd szökőkút is itt valamikor?

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Hárs József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri tanulmányok 10. p. 97-128.

Hárs József: Küzdelem Győr szab. kir. város három mozijogáért, 1912-1930. Honismereti pályázat. 1989. 66 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvételei.