Helytörténeti kalandozások 145.

Fidel Castro győri látogatása

Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a kubai politika évtizedekig megkérdőjelezhetetlen szereplője 1972. május 30-án érkezett Magyarországra, majd egy hetet töltött a Magyar Népköztársaság vendégeként. A látogatásra egy meglehetősen feszült időszakot követően került sor.

A kubai vezetés ugyanis 1960-ig bírálta a Szovjetuniót az 1956-os magyarországi forradalom leverése miatt. Raúl Roa, Kuba későbbi külügyminisztere 1959-ben például „szovjet becstelenségről és pusztításról” írt 1956 kapcsán, megkérdőjelezve ezzel a magyarországi szocialista rendszer alapját képező „ellenforradalmi” narratívát.

Az 1960-as években tehát még feszültség jellemezte a két ország közötti kapcsolatot, és a szocialista tömb többi állama is gyanakodva tekintett a szigetországra. Bírálták a kubaiak sajátos nemzeti vonásokat hangsúlyozó szocializmusát, a „régi” kommunisták megregulázását, a forradalom latin-amerikai és harmadik világbeli „exportjának” módját, valamint az állandó külkereskedelmi deficitet. A kubaiak ezzel szemben az európai szocialista országok „elpuhulását” nehezményezték. Az évtized végére világossá vált, hogy Kuba rá van kényszerülve a Szovjetunióval és a mögötte felsorakozó szocialista államokkal való szoros együttműködésre.

Fidel Castro:

Castro mellett a kubai forradalom másik kiemelkedő alakja, Ernesto Che Guevara, aki 1961-ben kubai ipari miniszterként találkozott Kádár Jánossal is:

Fidel Castro győri, illetve magyarországi látogatása egy többhetes „turné” részét képezte. A Kubát egyébként viszonylag ritkán elhagyó Castro 1972-ben – Ernesto Che Guevara 1961-es útjához hasonlóan – diplomáciai körutazáson vett részt, mely során érintette Guineát, Algériát, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát és a Szovjetuniót. Hazánkba 1972. május 30-án érkezett, majd június 6-án távozott. Annak ellenére, hogy Castro látogatását Kádár János és a hazai pártvezetés egyaránt gyanakvással fogadta, a kubai vendég összességében pozitív tapasztalatokat szerzett az országról. Ez nem volt magától értetődő még az elméletileg „baráti” országok között sem: Romániából például kifejezetten kedvezőtlen benyomással távozott a latin-amerikai delegáció.

Fidel Castro 1972-es körutazása Kelet-Németországban…:

...és a Szovjetunióban:

A kubai diktátor a korszak „szokásainak” megfelelően üzemeket, mezőgazdasági termelőszövetkezetet, katonai egységet látogatott meg. Maradt idő a kikapcsolódásra is: vadászaton és balatoni kiránduláson vett részt a hazai politikai elit tagjaival. Castro lépteit mindenhol jelentős tömeg követte, ami egyrészt köszönhető a diktatúra természetének, másrészt az is tény, hogy a kubai vezető viszonylagos népszerűségnek örvendett mind a szocialista államokban, mind pedig a világ többi részén. Fiatalabb volt a szocialista tömb országainak szürke, kiöregedett diktátorainál, és latinos temperamentumával, közvetlenségével, humorával egy pozitív kisugárzású forradalmár képét sugározta. (Más kérdés, hogy erről rengeteg uralma alatt élő kubai állampolgárnak kevésbé kedvező a tapasztalata.)

Fidel Castro a magyarországi látogatását megelőző évben, Augusto Pinochet társaságában:

Castro 1972. június 1-jén látogatott Győrbe, miután megtekintette a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli alakulatának gyakorlatát, előző este pedig átvette a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatát.

A vagongyárban tett látogatás – a hivatalos beszámoló szerint legalábbis – váratlan lehetett: a Kisalföld azt írja, „csütörtökön délelőtt vált ismertté, hogy a Fidel Castro vezette küldöttség a Vagongyárra is kíváncsi”. Ennek némileg ellentmond a Népszava tudósítása, miszerint „a gyár magyar, kubai és vörös zászlókkal, üdvözlő felirattal díszített bejárata előtt sok győri lakos gyűlt össze Fidel Castro érkezésének hírére, s nagy tapssal köszöntötték a kubai párt első titkárát, a kubai kormány elnökét”.

A híres vendéget az üzemben Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára, Jankovits István, a városi pártbizottság első titkára, Varga Tibor, a gyári pártbizottság első titkára, valamit Czöndör János termelési és Wurtzinger Ernő kereskedelmi igazgató fogadta.

Fidel Castro a Vagongyárban 1972. június 1-jén (Nagy Éva fotói):

A politikus győri megjelenéséről készült híradások minden alkalommal Fidel Castro közvetlenségét, kíváncsiságát, humorát helyezik középpontba – a kötelező politikai elemek mellett. A Kisalföld megállapítása szerint a kubai vezető társaságában „legfeljebb kerékpárral lehetett volna kényelmesen haladni. Minden érdekelte, mindent jegyzett”. Pár mondattal később azt írják: „A baseball játékot kedvelő kubai miniszterelnök elindult balra, és biztosra lehetett venni, hogy valahol jobbra fog majd kikötni. A rendelkezésre álló rövid időben mindent meg akart ismerni”.

A Népszabadság megjegyzi: „Gyakran szakította félbe kérdéseivel Czöndör János tájékoztatóját: mit neveznek közvetett exportnak, milyen futóműveket gyártanak, mekkora az évi termelési érték, mennyi az rubelre vagy dollárra átszámítva, mennyibe kerül a motor és így tovább. Minden választ megköszönt és gondosan feljegyzett.”

A gyárlátogatásról készült részletes beszámolók név szerint is említik a híres vendéggel néhány mondatot váltó munkásokat: „Szalai Károlytól arról érdeklődött, mióta dolgozik a Vagongyárban. Németh Attilától, mi a mestersége, s mit kell tudni egy technikusnak. Szót váltott Császár Éva és Gombos József esztergályossal. Parker-tollával végigkopogtatta az acélöntvényeket, kézbe vette a jelzőkalapácsot, mindent megfogott, felemelt, kipróbált, amit csak lehetett.”

Fidel Castro a népes küldöttség és az újságírók társaságában a munkába is „bekapcsolódott”: „A motorgyár végszereldéjében Fidel Castro Döbrösi László szerelő mellett állt meg. ‒ Egy kézzel vagy két kézzel kell megfogni a szerszámot? - kérdezte. Elkérte a fiatalembertől az elektromos meghajtású csavarbehajtó masinát, aztán elkezdte rácsavarni a blokkra a csavarokat. ‒ Egy kicsit lelassítom a termelést ‒ szabadkozott mosolyogva ‒, de igazán láthatja, mennyire igyekszem. ‒ Aztán végül, dolga-végezetten, vagy tízpercnyi munka után tréfálkozva így búcsúzott el a fiatalembertől: ‒ Ha valami baj lesz a motorral, tudja, hol talál meg!”

A munkásokkal közösséget vállaló forradalmár képét sugallja a Népszabadságnak az üzemlátogatásról készült írásának zárómondata is: „A gyárlátogatás végére már olajtól feketéllett a keze”.

Fidel Castro a győri belvárosban (Nagy Éva fotója):

A program a belvárosban folytatódott. Sok győrinek lehet személyes emléke arról, hogy a Vagongyár megtekintését követően a kubai küldöttség a központban folytatta útját. Fidel Castro több ezer ember jelenlétében érkezett meg az akkori megyei tanács épülete elé. A híradások szerint Castro fiatalokkal fogott kezet, a városról kérdezte vendéglátóit, majd üdvözölte a megjelent tömeget. A rövid sétát követően a küldöttség távozott a városból.

A kubai politikus magyarországi tartózkodása hátralévő napjaiban többek között a Balatonon, Telkiben, illetve egy polgárdi termelőszövetkezetnél járt. Ezeken a helyeken sem nélkülözte a győrihez hasonló epizódokat: pingpongozott újságírókkal, meglátogatta a termelőszövetkezet nyugdíjasait, a „szájhagyomány” szerint pedig, megunva a protokollt, egy Pannónia motorkerékpárral „elszökött” a balatonaligai pártüdülőből, hogy a környéken pihenőkkel találkozzon. Bár Castro látogatásának egyes elemei – mint például a kiszökés – nehezen ellenőrizhetők, ezek mégis azt mutatják, hogy a politikus valóban népszerűségnek örvendett, és kilógott a rettegett kommunista politikusok sorából.

Fidel Castro politikai szerepe a mai napig vitatott, ám a Népszabadság győri látogatásáról szóló tudósításának megállapítása valószínűleg azért helytálló: „A rövid idő alatt is sokan találkoztak Fidel Castróval Győrött, és akik találkoztak vele, azok számára ez maradandó élmény”.

Borbély Tamás

Felhasznált Irodalom:

Udvardi Péter: Fidel Castro 1972-es magyarországi látogatása. Metszet a magyar-kubai kapcsolatok történetéből. In.: Múltunk, 2015/4. 72-93.

Fidel Castro látogatásai. Győri munkások között. /Cserhalmi Imre = Népszabadság, 1972. június 2. p. 3.

A kubai küldöttség a Vagongyárban. /Ferenczi = Kisalföld, 1972. június 2. p. 2.

Fidel Castro látogatást tett egy katonai alakulatnál és a győri Vagon- és Gépgyárban. = Népszava, 1972. június 2. p. 1.

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

A 7. és 8. kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik.