könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. december 12., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 141.

Liszt Ferenc győri hangversenye


A győri Liszt Ferenc utca 13. alatti Vármegyeháza hatalmas, klasszicizáló épülettömbje eredetileg ferences templom és kolostor volt. Amikor 1786-ban II. József rendeletére feloszlatták a szerzetesrendeket, a kolostorban katonaiskolát helyeztek el, a templomot pedig raktárrá alakították. 1826-ban az épületegyüttes árverésen Győr város tulajdonába került. Ekkor építették át megyeházának, a templomhajó lett a közgyűlési terem, amelynek ablakai a Nefelejcs utcára néznek: itt adott hangversenyt Liszt Ferenc 1840. január 16-án.


A világsikereinek teljében magyarságára rádöbbent, 29 esztendős Liszt gyermekévei után először tért vissza Magyarországra. 1840. január elején Pesten adott történelmi jelentőségű hangversenyeit követően, egy egész éjszakát a postakocsin töltve, 16-án reggel érkezett Győr határába, ahol a város vezetősége díszkísérettel várta. Távolabbi falvakból is összesereglett nagy tömeg előtt a Széchenyi téren zajlott le a hivatalos fogadás. A megyeháza nagytermében este 6 órakor Liszt öt részből álló hangversenyt adott.

Fáklyás hajdúk álltak a megyeház kapujában írta korabeli források nyomán Bay Ferenc győri helytörténész , ahol a megye és a város vezető személyiségei várták Liszt Ferencet. Láthatóan meghatva lépdelt fel a lépcsőkön az éljenzés lelkes sorfala közt. Majd kitárultak a nagyterem szárnyas ajtói, és a karos és koszorús gyertyatartók fényözöne köszöntötte a díszmagyarban megjelent művészt.

A Honművész tudósítóját ilyen patetikus szavakra ihlette Liszt zongorajátéka: „Vágy-csillámmal szegződött minden szem az emeltt helyen álló két zongorára, s a jelenési idő teltével kitörtt örömteli harsány tapsos „éljen” köszönté a magyar disz-öltözetü művészt. A bűvszer megzendült s most hangtengert, majd kéjpatakot teremte elő a remekül merészkedő ügyes kéz. […] egyformán végtelen hatalmu úr ő zongorája s az emberi érzelem felett.

A hangversenyen Liszt a Hexameron-variációkat, saját átiratában Bellini: Puritánok című operája alapján írt Ábrándját és Mercadantétól a Donna cariteát játszotta. Brányi Fanni és Vász Lujza egy Schubert-dalt és egy Bellini-áriát énekelt Liszt zongorakíséretével.

Adjuk át ismét a szót a Honművész tudósítójának: „Magában érthető, hogy mindenik csuda-müve után sokszoros, de az egésznek végeztével mind addig nem szünő „éljen” harsogott, míg előbbi helyét ismét el nem foglalá. Rákoczi-indulóját kezdé most, de harmadik fogása az örömriadásba veszvén, magasztos érzetek köztt várá a meghatott szivek zajleappadtát. Ezt is hallottuk hát; miként? azt nem irhatom, tudják, kik őt szerencsések valának látni és hallani. Kéztyüit szépeink emlékül maguk köztt szétdarabolták, s dicsekszik szerencséjével, ki ennek parányi részecskéjét is mutathatja. Hangversenye után a megyéspüspök Stankovics János ő méltóságánál számára rendezett fényes vigalomban nem jelenhetett meg, részint utazás, részint működés–okozta bágyadtsága miatt.

Az egykori tudósító utolsó mondatában azonban tévedett: koncert után, amelynek bevételét az árvák, illetve a győri színház számára ajánlotta fel, Liszt a város színházi és zenei életéért sokat fáradozó Ecker János házába ment, és ott töltötte az estét.

Az eseményt a Megyeháza Nefelejcs utcai oldalán, a hangverseny helyszínének ablakai alatt emléktábla örökíti meg:


A közelmúltban, Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából az épület főhomlokzatára is felkerült egy emlékjel. Nagy Sándor József mozaikja – Barabás Miklós híres festménye nyomán – a fiatal Lisztet örökíti meg; elkészítésében részt vettek a Waldorf iskola diákjai is.



Források:
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Barsi Ernő: Liszt Ferenc győri hangversenye. = Honismeret 1986. 6.
Bay Ferenc: Liszt Ferenc és Bartók Béla hangversenye Győrött. = Győri Zenei Hetek 1956. Programfüzet. Győr, 1956
Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Köztérkép.hu

A „kataliszt” jelzésű fényképeket 2008-ban és 2012-ben készítettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése