A legjobb fiktív könyvtárak a popkultúrában

Aki a könyvtárat szereti, fantáziátlan nem lehet. Elvégre a könyvek világa pontosan ezt a semmiből valamit (mindent) teremtő érzék-adottságunkat használja fel a kibontakozáshoz. S mivel képzeletünket nem úgy tervezték, hogy hajlamos legyen a megtorpanásra, a jól bevált, bevett vagy hagyományos objektumokat is képes továbbgondolni. Esetünkben például a könyvtárak világát.

A 20. századi (pop)kultúra, a mainstream és a tömegízlés-fogyasztás művészeti „termékei” témáik mentén akarva-akaratlan belebotlanak a könyvtárakba, legyen szó filmsorozatról, sci-fi regényről, vagy éppen egy gyerekeknek szóló meséről. Válogatásunkban napjaink 10 (tömeg)szórakoztatásra szánt kulturális termékét gyűjtöttük egybe, ahol a közös pont a könyvtár megjelenése a történetekben – az elképzelt, fiktív, kitalált könyvtár, amelynek csak a befogadó képzelete szabhat határt.

1.  A bábeli könyvtár Jorge Luis Borges novellájában

Az argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész és filozófus Jorge Luis Borges-t (1899-1986) sokan a 20. századi világirodalom egyik legjelentősebb alakjának tartják. A bábeli könyvtár azonos című novellájának képzeletbeli könyvtára. Borges klasszikus történetében az egész univerzum egy gigantikus könyvtár, egy könyvekkel teli határtalan labirintus, ahol minden könyv azonos terjedelmű, nagyságú és kötésű. Mivel végtelen számú könyvről beszélünk, a betűkészlet 22 eleme és a három (írás)jel (vessző, pont, szóköz) összes lehetséges permutációja megtalálható ezekben a kötetekben, így előfordul, hogy két könyv csupán egyetlen árva vesszőben különbözik egymástól. Ezek a könyvek hatszögletű könyvtárszobákban helyezkednek el: „minden hatszög minden falának öt polc felel meg; minden polcon harminckét azonos nagyságú könyv, minden könyv négyszáztíz oldalas, minden oldalon negyven sor, minden sorban mintegy nyolcvan fekete betű.” Szívesen beléjük lapoznánk!

2.  A Sunnydale Gimnázium könyvtára a Buffy, a vámpírok réme című sorozatban

A kulturális spektrum másik végén helyezkedik el a Sunnydale Gimnázium könyvtára, az amerikai Joss Whedon agyából kipattant, elsősorban tiniknek szánt tévésorozatból. Az 1997-től 2003-ig futott Buffy, a vámpírok réme hat éves története alatt valódi kultuszt volt képes maga köré emelni rajongóinak köszönhetően. A könyvtár a föld alatti vámpíruniverzum, a Hellmouth csúcsán lévő Sunnydale Gimnáziumában helyezkedik el, és minden olyan könyv megtalálható benne, amelyek valaha is a vámpírokkal, szellemekkel, démonokkal (és még ezeken túli entitásokkal) kapcsolatban íródtak. Mindezen irományokban való eligazodáshoz persze szükség van egy megnyerő könyvtárosra is, hiszen ebben a tudásgyűjteményben helyet kapott egy fegyverekkel teli könyvszekrény is, sosem lehet tudni, ugyebár…

3.  Lucien Könyvtára Neil Gaiman képregényében

Akár elítélendő, akár nem, tőlünk nyugatabbra a képregényműfaj igenis meghatározó kulturális szinten. A számos jelentős díjjal büszkélkedő, angol fantasy, képregény és sci-fi regényíró Neil Richard Gaiman talán legjelentősebb munkája a The Sandman (Homokember) képregénysorozat. Az eredeti széria 1988 és 1996 között jelent meg Amerikában, főhőse Sandman, az álom ember alakú istene, a nyugati kultúrák folklórjának egyik figurája, aki a magyar fordításokban általában álommanóként jelenik meg.

Az Álmok központjában, az Álomkastélyban található Lucien Könyvtára, ahol „minden valaha élt ember, minden álmodott története egy kötet a könyvespolcok milliárdjain”. A soha meg nem írt könyvek könyvtárában minden kötet elolvasható, függetlenül attól, milyen nyelven álmodták meg. Egyvalamire kell csak vigyázni a Lucien Könyvtárban: ha valaki mégis úgy dönt, írásba foglalja a megálmodott történetet, a kötet a könyvtárban azonnal lángra kap, és megsemmisül.

4.  A Roxforti Könyvtár a Harry Potter-sorozatban

Roxfortot mindenki ismeri. Az is, aki járt ott, és az is, aki sosem járt még ott (többségünk, ugyebár, bár vigyázat, nem mindenki mugli körülöttünk!). J.K. Rowling gigantikus Harry Potter-sorozata (gigantikus népszerűségben, adaptációkban, bevételekben, merchandising-ban… satöbbi) fő helyszíneként a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola szolgál, s oktatási intézményként természetesen dukál neki egy jókora könyvtár is. Nos, most kapaszkodjunk meg: a Roxforti Könyvtár nem sokban különbözik egy hagyományos, valóságos, evilági intézménytől! Hacsak persze nem számoljuk a beszélő, harapó, éneklő, átváltozó, és ki tudja még, milyen tulajdonságokkal bíró könyveket… A Roxforti Könyvtár (nyitva tartás este 8-ig) több ezer polcon könyvek tízezreit sorakoztatja fel rengeteg szekcióban. A könyvtár végében található a zárolt rész, melyet alsóbb éves diák csak tanári engedéllyel látogathat. A csokoládé (és valószínűleg az összes többi étel) fogyasztása a könyvtárban szigorúan tilos! Van várólista is, melyben a tanulók előre kifejezhetik könyvigényeiket. De vajon melyik polcon is találom a kviddicsről szóló szakkönyveket…?

5.  A könyvtár a Ki vagy, doki? című sorozatból

Egy másik tévésorozat kitalált könyvtára is szerepel a listán: a 2005-ben indult, az angol BBC gyártásában készülő sci-fi sorozat 2014-ben immár a 8. évadjába kezd majd bele. A Ki vagy, doki? (Doctor Who) egy Doctor nevű időutazó kalandjairól szól (csak a neve doktor, a titulusa nem), aki TARDIS nevű időgépével tett utazásai során kísérőivel együtt járja be az időt és a teret különféle problémákat megoldván, miközben természetesen hihetetlen kalandokba keverednek. A sorozatban szerepel egy bolygóméretű könyvtár, ahol minden, valaha megírt könyvhöz egyszerűen hozzá lehet férni. A könyvtár Felman Lux jóvoltából jött létre: haldokló lánya miatt építtette, aki mindennél jobban imádta a könyveket. Miután a lány elhunyt, apja a könyvtár merevlemezére helyezte lánya elméjét, hogy örökre olvashasson. Szép történet. Megírnivaló.

6.  A Jedi Templom Könyvtára

És íme egy digitális könyvtár! Ha van etalon a huszadik század végi popkultúrában, amelyre a legtöbb tekintetben, mint hivatkozási alapra bátran mutogathatunk, az biztosan a Star Wars-univerzum. A Csillagok háborúja vonulata a könyvek, a képregények, a filmek és az elképzelhetetlen széles téren megjelenő kereskedelmi termékek tekintetében olyan példa, amelyet szem előtt tartva minden mai mainstream produkció sikerrel felépülhet. Hát persze, hogy egy ilyen fiktív szériának (is) van fiktív könyvtára! S bár leginkább a Star Wars-rajongók találkozhattak vele – mivel többnyire a saga spin-off, azaz „kapcsolódó” regényeiben szerepel –, mégis említést érdemel a felbecsülhetetlen Jedi-tudás high-tech tárolásának a temploma. Nos, ennek tudatában ki ne szeretne a Jedi Tanács tagja lenni?

7.  Az Elfeledett Könyvek Temetője Carlos Ruiz Zafón regényében

Első látásra talán nem kimondottan könyvtár szerepel a spanyol író-forgatókönyvíró Carlos Ruiz Zafón 2001-es regényében, A szél árnyékában (La Sombra Del Viento), ám funkciója szerint mégis valódi, kitalált könyvtár (nem ellentmondás), amelyet fantáziája révén mindenképpen be kell venni a sorba. Nos, az Elfeledett Könyvek Temetője hatalmas, omladozó könyvgyűjteményére senki nem emlékszik, hiszen pontosan azokat a köteteket helyezték el ide, amelyekről az emberek megfeledkeztek. Az állományból csupán egyetlen könyvet választhatsz ki, amelyet viszont egész életedre védelmezned kell, mert sohasem tudhatod, ki akarja majd megsemmisíteni. „Minden itt látható könyvnek, kötetnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja a lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap.” Nem emlékszem, melyiket is akartam kiválasztani?

8.  A Láthatatlan Egyetem Könyvtára Terry Pratchett Korongvilág-sorozatában

Sir Terence David John Pratchett a Brit Birodalom Rendje (OBE) tisztje, Knight Bachelor, amúgy angol fantasy- és science fiction-író. Leginkább Korongvilág-regényeiről ismert, ám az íráson túl szorosan együttműködik könyveinek játékokba és színdarabokba való átültetésében. Első Korongvilág regénye, a The Colour of Magic 1983-ban jelent meg (A mágia színe címen jött ki nálunk 1992-ben), azóta nagyjából évente bővül újabb kötetekkel a széria. A Korongvilág-sorozat humoros, szatirikus fantasy alkotás, mely a Korongvilágot mindennapi életünk allegóriájaként használja. Elnevezése azon alapul, hogy a világ egy nagy, lapos korong, mely négy gigantikus elefánt vállain nyugszik, akiket az óriási teknős, Nagy A’Tuin tart a hátán, keresztülúszva az űrön.

Hasonlóan a Roxforti Könyvtárhoz, a Láthatatlan Egyetem Könyvtára elsősorban mágikus kötetei miatt izgalmas. Lehet, hogy nem túl hízelgő, de a könyvtáros egy orangután, aki ugyan valaha ember volt, ám azután úgy találta, orangutánként is tökéletesen megfelelő erre a feladatra. A könyvtárban három szabályt kell maradéktalanul betartania és betartatnia: 1. csend; 2. a könyveknek határidőre vissza kell kerülniük; 3. nem szabad beleavatkozni a természet oksági viszonyaiba. Nos, melyikre ügyeljünk a legjobban?

9.  A kolostori könyvtár Umberto Eco regényében

Umberto Eco felejthetetlen, vitán felül irodalmi értékű regénye, az 1980-as A rózsa neve (Il nome della rosa) érdekes módon popkulturális terméknek tekinthető (közrejátszott ebben Jean-Jacques Annaud 1986-os, zseniálisan borongós hangulatú, rejtélyes filmadaptációja Sean Connery és Christian Slater főszereplésével). A latin idézetekkel, komoly vallástörténeti és valláspolitikai vitákkal zsúfolt regény 1327-ben, egy elszigetelt olaszországi bencés rendi kolostorban játszódik, ahol titokzatos gyilkosságok sora borzolja a kedélyeket. Az erődítményszerű kolostor hatalmas, masszív toronyépületében berendezett, apró szobákból és kiszámíthatatlan épületszintekből álló könyvtárlabirintus valódi metaforaként zárja le a cselekményt. Habár A rózsa neve titkos, labirintus-könyvtára abban a tekintetben nem fiktív kreálmány, hogy egy 14. századi valóságos kolostorban helyezkedik el, viszont igazából Jorge Luis Borges Bábeli könyvtárán alapul (lásd az összeállítás 1. pontja), Eco a vak könyvtárost Borges-re utalva Jorge-nek is nevezte el a regényben. „Ez a hely olyan hatalmas, akár egy évszázadokig tartó kántálás”.

10.  A Szörnyeteg könyvtára A szépség és a szörnyeteg meséjében

Az 1927-ben elhunyt Gaston Leroux talán sosem gondolta volna, hogy Az operaház fantomja című regényének alaptézise (szépség és csúfság „szerelmi” kapcsolata), valamint egy réges-régi orosz népmese majd egy gyerekeknek szóló rajzfilmben egyesül „végérvényesen”. (Bár a Walt Disney Stúdió animációjának gyökere hosszú viták tárgya lehetne, sokan egy 1740-es francia történetre eredeztetik vissza.) Mindenesetre a mesebeli Szörnyeteg tisztában van azzal, hogyan kell biztosan elnyernie egy lány szívét: a rajzfilmben feltűnő gyönyörű magánkönyvtár ezer és ezer kötete igazán képes rabul ejteni egy szépérzékkel megáldott lelket. Hát még a miénket!

Forrás: flavorwire.com, wikipedia.hu, wikipedia.org
(Emily Temple: The Best Fictional Libraries in Pop Culture cikke alapján)
Szilvási Krisztián